Bár évek óta egyre csökkenő területen folyt a cukorrépa termesztése Magyarországon, a 2022-es mélypontot követően idén jelentős, 60%-os növekedés volt megfigyelhető a termőterület tekintetében. A tavalyi 8621 hektáros termőterület idén 13651 hektárra nőtt, bár valójában még ennél is nagyobb területen, 14642 hektáron foglalkoznak cukorrépával a magyar termelők - mondta el az Agrárszektornak Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. A szakember hozzátette, hogy ez a majdnem ezer hektárnyi különbség a két adat közül abból fakad, hogy ezen a területen évek óta horvátországi feldolgozásra termelnek.
Milyen lesz az idei termés?
Dorogi Árpád kérdésünkre kifejtette, hogy az idei termés a tavalyinál lényegesen jobb lesz, a földek több csapadékhoz jutottak, de a tavalyi aszály következtében az alföldi, különösen a dél-alföldi területeken ebben az évben is legyengült a cukorrépa, és megtámadta a makrofomina, alulról induló gyökérrothadást okozva. Ennek következtében a cukorrépa előbb „gumis”-sá válik, majd megbarnul és elrohad, nem lehet belőle cukrot kinyerni. A CTOSZ elnöke elmondta, hogy több mint 1000 hektár károsodott, erről a területről nem lehet termésre számítani. Az idei termés pontos mennyiségét még nem lehet tudni, de az már most látszik, hogy a hektáronkénti átlagtermés 60 tonna fölött lesz. A szakember szerint idén a kaposvári cukorgyárban hazai termelésű cukorrépából mintegy 120 ezer tonnányi kristálycukrot állíthatnak elő, ami kétszerese lesz a tavalyinak.
Mivel a hazai szükséglet 280-300 ezer tonna között mozog, így elmondható, hogy az idei termés a hazai fogyasztás 40%-át fedezheti. Ez a későbbiekben, jó logisztikával, jó szervezéssel és a technológia korszerűsítésével az 50%-ot is elérheti
- emelte ki Dorogi Árpád.
Ehhez azonban az kell, hogy a nyersanyagot megfelelő áron vásárolják meg a termelőktől, hogy az ő költségeik is rendezve legyenek. A cukorrépa ára pedig erősen kötődik a cukoréhoz, ha az magas, akkor az árak fedezik a termelési költségeket. Ez korábban nem így volt, ezért csökkent a megelőző években a termőterület - tette hozzá a CTOSZ elnöke.
Probléma lehet-e az ukrán cukor beáramlása Magyarországra?
Dorogi Árpád az ukrán cukor jelenléte és engedélyezése kapcsán elmondta, hogy gyengíti az ágazati szereplők pozícióit, ami árcsökkenést is okozhat. Ez pedig sem a gyártók, sem pedig a fogyasztók szempontjából nem kedvező hosszú távon. Az ágazatot tönkreteheti, ha az olcsóbban és nem az uniós normáknak megfelelően termesztett cukorrépa és előállított cukor megjelenik a piacon, és a fogyasztók érdekeit se szolgálja, ha az ilyen nem kellőképpen ellenőrzött előállítású cukor kerül a boltokba. A szakember szerint a cukor tekintetében most egyensúly van a világpiacon és az európai piacon, és az ukrán cukornak is megvan a helye, de nem az Európai Unió keleti felében, mert ott komoly zavarokat idézhet elő a piacokban.
Mi várható a következő időszakban?
A cukorárakat illetően Dorogi Árpád rámutatott, hogy mivel jelenleg egyensúly van a termelésben és fogyasztásban, ezért tartósan magasan kell, hogy maradjanak a cukorárak, mert megnövekedtek az előállítási költségek. A gyárnak drága a nyersanyag, a termelőnek az előállítás, és erre jönnek még rá bizonyos logisztikai költségek.
Az ársapka a kristálycukor árát megvédte, de azóta az igazodott a költségekhez. És ha egy piacon egyensúly van, akkor a költségekre épülő árak tudnak érvényesülni. Ez vélhetően a következő években is így fog maradni
- mondta Dorogi Árpád.
A CTOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a megelőző években egy abnormális helyzetben volt az ágazat, ugyanis a cukor értékesítési ára az önköltségi szint alatt volt, mert túlkínálat volt a piacon. Ebből kifolyólag az elmúlt 3 évben több mint 10 gyárat be kellett zárni Európában. Most azonban a magas árak az ágazat megerősödését hozhatják magukkal, ráadásul az üzemanyagok magas ára miatt Brazíliának megéri a cukornádjából bioetanolt előállítani, ami azt jelenti, hogy jelenleg kevesebb cukrot állítanak elő a világpiacra - mondta Dorogi Árpád.
