A sajtótájékoztatón Czerván György felsorolta az agrártárca eddig elért eredményeit, a bevezetésre került kedvezményes forgóeszköz hitelkonstrukciótól, az egységes kérelem keretében támogatást igénylő termelők bejelentési kötelezettségének egyszerűsítésén át - melyet az idei évben már egyablakos rendszer keretében elektronikus úton kell teljesíteni - , az agrárrendtartási törvény módosításáig. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a termelőknek érdemes idén alaposan áttanulmányozni a szerződéseket aláírás előtt, mivel a törvény a 2011-ben megkötött szerződésekre nem vonatkozik!

A gazdálkodókat segíthetnék közvetetten az EU szolidaritási alapból származó pénzek is, ezekről azonban még nem született végleges döntés.

Nem lesz feltöltve a kárenyhítési alap!

Ami az agrárkár-enyhítési alapot, illetve az annak feltöltésére vonatkozó korábbi ígéreteket illeti, az államtitkár elmondta, hogy aöltségvetés jelenlegi állapota mellett kizárt, hogy idén fel tudja tölteni az állam az alapot, Jelenleg az alap 11 százalékos kielégítettségi szinten áll, vagyis a beérkezett 37,2 milliárd forintnak megfelelő kárigény alig több, mint tizedét fedezi. Ezen belül a legtöbb kárigény, 31,7 milliárd forint a belvíz kapcsán merült fel, 5,1 milliárd jégkárral, 0,4 milliárd fagykárral kapcsolatos.

Megemlítésre került egy új kárenyhítési alap kidolgozásának szükségessége is, amelybe a profi biztosítókat is bevonnák. Az előzetes tervek szerint az új konstrukció minden termelőre, és több kockázati tényezőre kiterjedne. Két pilléres lenne a rendszer: ahol az alapdíjat fizetők mellett megjelenhetnének a magasabb díjfizetésért cserébe plusz kockázatkezelési rendszert igénybe vevő ügyfelek. A tervek szerint őszre parlament elé is kerülhet a tervezet, és 2012. elején bevezetésre kerülhet az új törvény.

Évi 9 milliárd forint a tejtermelőknek

A súlyos gondokkal küzdő tejágazat megsegítésére a VM egy új támogatási konstrukciót dolgozott ki a termelőknek. A tejágazat szerkezetátalakításáról életbe lépett új jogszabály szerint állatjóléti támogatás adható azoknak a termelőknek, akik az előírtakhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettségeket vállalnak öt éven keresztül. A többletköltségeket és a kieső jövedelmet az EU és az agrártára 5 éven át közösen finanszírozza.

Az évek óta elhúzódó tejpiaci válság ugyanis ellehetetleníti a hazai tejtermelőket, így a veszteségek miatt egyre többen hagynak fel az állattartással. A tejtermelők már a belföldi igényeket sem tudják kielégíteni, és a hazainál olcsóbb import termékek még nehezebb helyzetbe hozzák őket.

A termelők akkor vehetnek részt az új programban, ha nőstény szarvasmarhát tartanak. Emellett mindenképpen vállalniuk kell az úgynevezett alaptámogatáshoz szükséges - állatsűrűségre, gondozói felügyeletre, állatjólétet fenyegető kockázatokra, fejési technológiára, és preventív kezelésekre vonatkozó - követelményeket.

Ezen felül, az önkéntesen vállalt többletkötelezettségekre kiegészítő támogatás igényelhető: paraziták elleni védekezésre, megfelelő legeltetésre és megnövelt szénaadag biztosításra.

Az uniós és állami forrásból származó teljes támogatás összege évente 32 millió euró, vagyis mintegy 9 milliárd forint. A termelők állategységenként 33-35 ezer forint támogatást kaphatnak évente, ha az összes kötelezettség betartását vállalják.

A teljes támogatási időszak 2011. május 1-től 2016. április 30-ig tart. A kérelmeket első alkalommal 2011. április 1-je és 30-a között kell benyújtani, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, a későbbi években pedig szeptember 1-30 között lehet majd igényeket benyújtani. Az első kifizetésekre még idén sor kerül.

Akut probléma az alulfinanszírozottság

Az agráriumban akut problémát jelent az alulfinanszírozottság - jelezte Czerván György. Ennek enyhítésére szélesítették ki a széchenyi kártya programot az agrárszektorra is. A tárca reményei szerint még az első félévben bevezetésre kerül a konstrukció, hogy a tavaszi finanszírozási igényekre már elérhetővé váljon a gazdálkodók számára.

Szintén a forgóeszközök finanszírozásában jelent segítséget a vis maior kárra kidolgozott, MFB által nyújtott 6 milliárd forintos hitelkeret, melyet a bank a tervek szerint 6 milliárd forinttal kibővít. A programban jelenleg 10 kereskedelmi bank, és 27 takarékszövetkezet vesz részt.

Az államtitkár március eleji adatokra hivatkozva elmondta, hogy a refinanszírozási igények száma dinamikusan növekszik a bevezetés óta. Összesen mintegy 155 kérelmet fogadtak be, mintegy 1,85 milliárd forintra, melyből 58 szerződést már meg is kötöttek.

Új segítség az állattartóknak

A tervek szerint az MFB-vel közösen indulna egy új agrárhitel forgóeszköz program, mintegy 15 milliárd forintos hitelkerettel, melyből 10 milliárd forintot kifejezetten az állattenyésztőknek tartanának fent, a takarmányozási problémák enyhítésére.

A hitelfelvevők KKV-nak minősülő vállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók és őstermelők lehetnek. A hitel forint alapú lenne, nem lenne szükség hozzá önerőhöz, 1-5 millió forintos hitelösszeget lehetne igénybevenni. A hitel futamideje 3 év lenne, melyet maximum egy év türelmi idővel lehetne megtoldani.

A tervek szerint a hitel 6-8 hét múlva válik majd elérhetővé.

Dráguló élelmiszerek - vizsgálódik a tárca

Czerván György az élelmiszer áremelkedés, főként a cukor drágulása kapcsán megemlítette, hogy a mai napon MgSzH-vizsgálatot rendeltek el a cukorpiaci szereplők tisztességes magatartásának ellenőrzéséreA tárca szerint ugyanis visszásságokra utalhat, hogy több környező országban - például Ausztriában - olcsóbb a cukor a magyarországi áraknál. Mint ismert, az utóbbi időszakban több helyütt "cukorturizmus" alakult ki a jelentős árkülönbség miatt.

A sajtótájékoztató végén a gabonapiaci intervenciót hiányoló kérdésekre reagálva az államtitkár elmondta, hogy a költségvetés jelenlegi állapota mellett már ősszel sem tudott volna az állam megfelelő mennyiségű gabonát felvásárolni, ráadásul annak árfelhajtó hatása lett volna. Hozzátette, hogy a piaci árak befolyásolására egy ilyen kis ország, mint hazánk nem képes, a problémát EU szinten kell kezelni.

Március 10. után várható döntnés az EU-ban a mintegy 300 ezer tonna cukorimport vámjának eltörléséről, valamint az exportra szánt mennyiségek belföldi hasznosításáról.