A 2008-as élelmiszerválság nyomán több, mint 30 országban törtek ki lázadások, és számos nagy vállalat csődjét okozta. Az akkori áremelkedés öt hónapig tartott. A mostani nyersanyag, és gabonadrágulás - amely szintén közrejátszott a tunéziai és egyiptomi események alakulásában - azonban ennél is tovább tarthat, akár egy évig is.

"Aki nem érzi a fenyegetettséget, az nem figyel eléggé" - állítja a David Nelson, a chicagói Rabobank élelmiszer- és agrárpiaci vezető elemzője.

Az egyre növekvő népességszám következtében egyre apad a világ gabona, és húskészlete. Kukorica esetében - melyet élelmiszerként, takarmányként és bioüzemanyagként is hasznosítanak - hamarosan 53 napra elegendő szintre csökken a világkészlet, amely 37 éves mélypontnak felel meg - derül ki a Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal (USDA) elemzéséből. Eközben szójakészletek szintén 18 éves mélypontjukhoz közelítenek.

A mostani áremelkedésért a szűkös készletek, valamint a válságból kilábalásnak induló gazdaság tehetők felelőssé, szemben a 2008-as hirtelen drágulással, amikor az emelkedő olajár okozott ársokkot februárban, majd júliusban a válság beálltával ismét csökkenésnek indultak az élelmiszerárak.

Most azonban másról van szó - állítja Dennis Gartman közgazdász, a The Gartman Letter szerzője. A mostani drágulás tartósnak bizonyul, egybeesik a válságból való kilábalással, amikor a kereslet mindenütt ismét emelkedésnek indul.

Az amerikai Deere & Co, a világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója éppen ezért a fejlődő országokban terjeszkedik, hogy profitot húzzon az ottani fogyasztói étvágyból. A cég januárban jelentette be, hogy 100 millió dollárt fektet be Indiában, ahol kisebb és olcsóbb traktorokat kezd gyártani, a helyi igényeknek megfelelően, olyan programmal egybekötve, mely lehetővé teszi, hogy több gazdálkodó közösen szerezzen be gépeket.

Egy egy hektáros területen gazdálkodó soha nem tudna egymaga gépet beszerezni, azonban a program segítségével végre áttérhetnek az ökör-hajtású művelési eszközökről a gépekre - állítja Samuel R. Allen, a Deere elnök-vezérigazgatója. 

Számos amerikai cég lobbit indított a kormánynál, hogy vonják művelés alá a pihentetett területek (Conservation Reserve Program) egy részét, mely jelenleg 31,2 millió hektárra tehető. A CRP keretében a termelők támogatást kapnak, amennyiben kivonják a művelés alól földjeiket, és ezzel megvédik a talajeróziótól, és egyéb természeti károktól.

Ahhoz hogy újratölthessük a raktárakat, növelni kell a vetésterületet - állítja az amerikai Nemzeti Gabona Egyesület (National Grain and Feed Association) elnöke.

Dél-Korea - ahol az élelmiszerek és nem alkoholos italok inflációja tavaly októberben 10 éves csúcsra, 14,1 százalékra emelkedett - a helyezet kezelésére egy kereskedelmi céget készül alapítani Chicagóban, hogy jelentősebb mennyiségű gabonavásárlásba kezdhessen. Erre különösen szükségük van, miután szinte az összes gabonát importból szerzi be az ország. A terv szerint az állami tulajdonban lévő vállalat magánvállalkozásokkal közösen, 2020-ig az ország teljes gabonaimportjának 30 százalékát fogja beszerezni.

Az ukrán kormány is igyekszik megszelídíteni valamiképp az élelmiszerárakat. Ennek egyik lépéseként tárgyalásokat kezdtek a chicagói árutőzsde (Chicago Mercantile Exchange) egyik vezető tagjával, hogy határidős búzakereskedésbe kezdhessenek. Ezzel ugyanis a gazdák fedezni tudnák veszteségeiket, mikor a gabonaárak esnek.

A kormányok mellett a gabonát nyersanyagként felhasználó cégeknek is fel kell készülniük a tartósan magas, és volatilis árakra. Az USA negyedik legnagyobb baromfitermelője, a Sanderson Farms februárban bejelentette, hogy elhalasztja a korábban tervezett üzembővítéseit, amíg az árak nem mutatnak látható javulást. Ezzel el kívánják kerülni számos versenytársuk 2008 utáni csődjét.

Eközben hazánkban a takarmányárak emelkedése állítja sarokba az állattartókat, így a baromfitól a sertéstenyésztőkön át, egészen a tejtermelőkig az összes ágazat terméktanácsa segítséget vár a kormánytól. A Magyar Sertéstartók Szövetsége után a Baromfi Termék Tanács (BTT) fordult múlt pénteken nyílt levélben Orbán Viktorhoz. A BTT szerint a friss baromfitermékek, a tojás és a sertéshúsok áfáját a mai 25 százalékról 10-re kellene csökkenteni, hogy a fogyasztókat veszélyeztető drasztikus élelmiszerár-emelést kezelni lehessen.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár azonban egy pénteki sajtótájékoztatón kizártnak tartotta, hogy a mostani költségvetési helyzet mellett megvalósulhasson az áfa-csökkentés. Helyette az állam kedvezményes forgóeszköz-hitelekkel, valamint közvetetten az EU szolidaritási alapból lehívható pénzekkel próbál a gazdálkodókon segíteni.