Az éghajlatváltozás következtében az aktuális gyümölcsök betakarítási ideje eltolódott, azaz tavaly ilyenkor már szilvalekvárt készítettek, míg most a felezett szilvabefőtt gyártása zajlik éppen. Saliga Csaba, az Agricolae Kft. belkereskedelmi és értékesítési munkatársa elárulta, hogy fontos szempont a szilvabefőttet követően a lekvárgyártásnál, hogy a szilva teljesen érett kell, hogy legyen, míg a befőtt esetében 80 százalékos érettségi fázisban kell a gyümölcsöt szüretelni - írja a hvg. Hozzátette, hogy a mezőgazdaság szépsége, hogy nincs két egyforma év, azaz minden évben az aktuális időjárás szélsőségeinek kell eleget tennie a gazdáknak. A mostani és az előző években tapasztalt időjárási anomáliák igen nagy próbatételek elé állítják a gazdákat a minőségi, étkezési gyümölcs termesztésében.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
Vészjósló jövő várhat a gazdákra: 50 év múlva eltűnhetnek a termőföldek
Az ikonikus szatmári szilvalekvárról bizonyára már a legtöbben hallottunk, de jogosan merülhet fel a kérdés, hogy: mitől ennyire különleges? A térségben régi hagyománya van a szilvalekvár főzésének. A szatmári szilvalekvár egyik jellemzője, hogy kékes-barnás, szinte fekete, illetve a megszokottnál sűrűbb, ugyanis egy napon keresztül főzik rézüstben, cukor nélkül ciberéből: ez a ledarált szilva, egy már előfőzött püré - tehát nem a kimagozott gyümölcsöt kezdik el rotyogtatni. Így az asszonyok régen egymást váltották a kavarásban: a szilvalekvár főzése a közösséget is összehozta. Persze ipari mértékben, az Agricolae-nál ez már nem így működik. A lekvár náluk gömbvákumos üstben rotyog. Hogy ez miért jó?
- magyarázza Jámbor László.
Milliószámra készül a lekvár ebből a magyar gyümölcsből: úgy veszik, mint a cukrot
A zamatos, sajátos ízű szilva azonban ugyanaz, akár nénik kevergetik, akár gömbvákuumos üstben fő, köszönhetően a térség kedvező mikroklímájának és a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak. A szakember kitért arra is, hogy a lecsópaprikáknál hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, a szilvalekvárnál ragaszkodtak ahhoz, hogy úgy főzik, ahogy az a legegészségesebb, azaz a termékeket hőkezeléssel, tartósítószer nélkül tartósítják. A termék sűrítése és karamellizálása - ami egyben a hőkezelés is - biztosítja az eltarthatóságát. A cukrot így lehet teljesen kiiktatni. A szilvalekvárban egyébként nincs, de a többi lekvárba valamennyit kénytelenek tenni, mert szükség van a zselésítő anyagra, a pektinre a kötődéshez.
A szilvalekvár útja Japánig
Biró Csaba, az Agricolae Kft. tulajdonos-alapítója kifejtette, hogy amikor először kezdtek el 100 százalékos szilvalekvárt készíteni, a hazai piac el se fogadta. Utólag viszont már látja, rossz döntést hoztak, és 4-5 évük ráment, hogy megpróbáljanak egy amolyan középkategóriás lekvárt bevezetni a piacra. A cég alapítója szerint a lekvárpiacon leginkább két kategória van: a már említett tömegtermelésre szánt és a nagyon jó, prémium lekvárok. Ők a prémium felé mentek. Hosszabb idő, mire észreveszi a piac, sokkal később térül meg, de ők ebben jók és erre köteleződtek el. Mostanra azonban meglátásuk szerint már változott a fogyasztók hozzáállása, ami miatt a multik üzletpolitikája is:
Szörnyű helyzetben a termesztők: alig van a magyarok egyik kedvenc gyümölcséből
Az Agricolae is először belföldi konzervgyárakkal dolgozott, majd Romániába, Lengyelországba és Németországba kezdtek el importálni és exportálni: a különböző időjárási anomáliák miatti kisebb termésre reagáltak így, hogy betöltsék a hiányt onnan, ahol éppen plusz van. Amikor diverzifikálni akarták a tevékenységüket a bizonytalansági faktorok miatt, bérgyártásba kezdtek. Így reagáltak a túlkínálatra, azután már saját gyártással és már a feldolgozott, azaz magasabb hozzáadott értékű késztermék exportjával. Jobban tudtak alkalmazkodni az időjáráshoz, meg az árfolyamingadozáshoz is. A szilvalekvár a cég fő profilja: ma már a Magyarországon kapható prémium lekvárok 80-90 százaléka náluk készül, a kereskedők sajátmárkás termékei is a saját, Biró márkanév alatt futó termékek mellett. A klímaváltozás hatásai miatt pedig ők is kénytelenek úgy két évre előre gyártani és raktározni a termékeket.
Egyenes út Japánig
A befektetés - mind anyagiakban, mind időben és energiában - mostanra megtérült: Japán Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk a szatmári szilvalekvárral készült desszerteket. Kiállításokat néztek, ahova ki tudtak jutni, hogy kapcsolatokat építhessünk Európán kívül is. Így jutottak ki 2019-ben Tokióba, a Foodex élelmiszeripari szakkiállításra, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség segítségével. Itt a magyar standon kaptak helyet a lekvárok, amikbe egy újonnan nyíló japán étterem- és kávézólánc svájci séfje azonnal beleszeretett. A megállapodás szerint az elkövetkezendő 5 évben 50 ezer üvegnyi szatmári szilvalekvárt exportálnak már a felkelő nap országába, ahol forgalmazni is akarják majd ezeket a lekvárokat. A sikeres japán indulás után már thai cégek is érdeklődnek, mivel ami jól megy Japánban, az egyfajta minőségi mércének, elismerésnek is számít a régióban.
Továbbá nagy sikerrel tárgyaltak egy dubaji cégcsoporttal is: 300-300-300 ezer üveg meggy-, barack- és szilvalekvárt rendeltek a cégtől. A gond csak az, hogy a hajókonténerek szállítási ára az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett. A szilva kivételével pedig hűtőkonténerekre van szükség. Dubajban ugyanis egy nem hűtött konténerben a hőfok az akár 90-100 Celsius-fokot is elérheti. Ezt a meggy és a barack nem tolerálja. A szilva jól reagál hőre és hidegre is, annak a minőségét nem befolyásolja úgy a hőmérséklet. Mondhatni, hogy a szilvalekvár ellenáll a klímaváltozásnak.
