Az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkednek a gabona- és takarmányárak. Mit érzékeltek ebből? Hogyan látják, meddig fog tartani a drágulás?
A drágulást nap mint nap érzékeljük, hiszen már az étkezési búza esetében is 90 ezer forint/tonna körüli árak vannak az eladóknál, és ennél magasabbakkal is rémisztgettek már minket. A durumbúzáról nem is beszélve, mert az is félelmetesen megdrágult, Európában már 400-450 euró tonnája. Nem lehet tudni, meddig fognak még tartani az áremelkedések, ahogy az sem ismeretes, hogy mi van mögöttük: valós áruhiány, vagy a pénzügyi alapok, esetleg a termelők spekulációja. A betakarításkor a szokottnál lényegesen kevesebb búza került piacra, és a takarmányoknál ugyanez a helyzet, azok is borzasztóan megdrágultak. Az állattartók és a vágóhidak viszont nem tudják érvényesíteni ezeket a magas költségeket az áraikban. Mi takarmánygyártók is vagyunk, és próbáljuk kezelni ezt a helyzetet, de a partneri kapcsolatainkat nem akarjuk megszakítani. Ami a lisztet illeti, az is folyamatosan drágul, mert a búza mint alapanyag messze a legnagyobb költségtényező.
A gabona drágulása miatt lisztáremelkedés várható a malomiparban. Ez több más élelmiszert is érinthet. Mire számítanak a vállalatnál, lesz áremelés?
A lisztnél messze a legnagyobb költségtényező az alapanyag, a búza. Ezért amikor megjelent a magas árú új termés, minden malom kénytelen volt árat emelni, mert egy hónap alatt is horribilis veszteséget lehet felhalmozni, ha valaki nem érvényesíti a magas alapanyagárat a végtermék árában. Úgyhogy már augusztusban megkezdődött a lisztáremelés, mi egy kicsit később, szeptemberben nyúltunk csak hozzá. De még mindig egy kicsit alacsonyabb szintre lőttük be a liszt árát, mint kellett volna, mivel azt gondoltuk, hogy betakarítás után egy kicsit megemelkedett az ár, de ezen a szinten stabilizálódni fog, de már lényegesen elrugaszkodott innen.
Véleményünk szerint ez is hajtja felfelé az árat, és nem tudjuk, hogy hol lesz ennek a vége. Vannak olyan kereskedők, akik a külföldi felhasználóknak adják el a termést, mert ők már 90 ezer forint vagy a fölötti árat kínálnak egy tonna jó minőségű búzáért. Tavaly ennél olcsóbban lehetett lisztet venni, a durumbúza esetében meg még rosszabb a helyzet, ugyanis mi elég komoly mennyiségű durumdarát használunk fel a tésztagyártásnál. Emellett a probléma az, hogy nagyon sok tendert úgy írnak ki, hogy egyéves ártartás van. Amikor a malmoknak nincs meg az egyéves készletük, és nem tudják, hogy mennyiért fognak alapanyagot vásárolni, nagyon nehéz úgy árat adni, és azt egy évig tartani, hogy az ember nem tudja, közben milyen költségek fognak jelentkezni. A tésztagyártást a magas energiaárak is érintik, azok is a többszörösére emelkedtek. Ez nyilván megjelenik a fogyasztói árakban, a kereskedők meg aggódnak, hogy olyan drága lesz a termék, hogy nem fogják tudni eladni.
Az időjárás 2021-ben nem kedvezett a szántóföldi növényeknek, a hűvös tavasz és a meleg, aszályos nyár sok problémát okozott a termelőknek. A Gyermelyinek milyen tapasztalatai vannak az idei évet illetően? Milyen lett a termés a vállalatcsoport által bérelt földeken, és milyen a partnereiknél?
Tavaly októberben szinte egy napot sem tudtunk dolgozni, az őszi búzát nem tudtuk elvetni abban az időszakban, amikor kellett volna, mert folyamatosan esett az eső. A mi térségünkben a kritikus időszakban mindig volt egy kis eső, a nyári betakarítású növények közepes mennyiségű termést hoztak, és a minőséggel sem volt gond. Viszont a partneri körünkben több helyen is azt tapasztaltuk, hogy a kritikus időszakban nem volt eső, és a búza esetében a fehérjebeépülés nem zajlott le olyan mértékben és minőségben, mint kellett volna, ezért az országban sok helyen alacsony sikértartalmú, gyenge búzák teremtek.
Az Európai Bizottság 2023-ig megvizsgálja a ketreces állattartás teljes tilalmának lehetőségét. Ha elrendelnék ennek a termelési technológiának a betiltását, az érintené-e a Gyermelyi Zrt.-tojástermelését? Kellene-e bármit alakítani a tartástechnikán?
Mi ketrecben tartjuk a tyúkokat, úgyhogy ha ezt betiltják, akkor ezt nem lehetne használni. Ennek viszont nem látjuk értelmét, ez a leggazdaságosabb, a leghigiénikusabb, állategészségügyi szempontból ez a legjobb, itt a legkisebb a mortalitás, ezt szeretik a legjobban az állatok, itt a legkisebb a stressz. Itt biztosítható legjobban minden egyes állat számára a hozzájutás a vízhez, az élelemhez és a pihenéshez.
A szabályokat mi nem tudjuk befolyásolni, a szakemberek hangja nem túl hangos a hozzá nem értőkhöz képest. Nálunk most is folyamatban van egy 140 ezer férőhelyes, nagyon korszerű, higiénikus, gazdaságos ól építése, ezért abban bízunk, hogy hosszú távon is engedni fogják a ketreces tartást.
A koronavírus-járvány tavaly a gazdaság minden szegmensét elérte, a legkisebb vállalatoktól a legnagyobbakig mindenkinek reagálnia kellett a megváltozott helyzetre. Hogyan élte meg egy ekkora vállalatcsoport a pandémiát és a bevezetett korlátozásokat? Milyen intézkedéseket hoztak a munkavállalók és a partnerek védelme érdekében?
Mi alapvető élelmiszereket gyártunk, liszt, tészta, tojás, nekünk azt kellett biztosítani, hogy a termelés az átlagosnak körülbelül a másfélszeresére fusson fel tavaly márciusban, mert olyan óriási igény jelentkezett. Próbáltunk olyan körülményeket teremteni, hogy a pandémia ne sújtsa a dolgozókat: magas technológiai szinten dolgozunk, az emberek fegyelmezettek, magas az automatizáltság, ennélfogva kevés ember van nagy térben. Egy klasszikus vágóhídhoz képest mi előnyösebb helyzetben voltunk, és nem is volt túl sok megbetegedés. A termékeink biztonságosak, mert nem ér hozzá ember még csomagolt állapotban sem, így a partnerekkel kapcsolatban nem volt kockázat. Az viszont elég fájdalmasan érintett bennünket, hogy nem lehetett a boltokat látogatni, nem tudtuk ellenőrizni, hogy milyen a kínálat, és vállalaton belül is most korlátozást kellett hozni. A termelő egységekben a műszaki gárda nem dolgozhatott home office-ban, de aki tudta, az otthonról végezte a munkáját. Akik itt voltak, azokat megpróbáltuk szétültetni, hogy egy irodában csak egy ember legyen, a nem használt tárgyalókat is irodának rendeztük be, a portánál fertőtlenítést és hőmérsékletmérést vezettünk be.
A koronavírus-járvány, és a miatta elrendelt korlátozások a fogyasztói szokásokra is hatással voltak. Hogyan látják, megváltoztak-e a járvány miatt a fogyasztók viselkedése, és ha igen, hogyan?
A fogyasztói szokások határozottan megváltoztak a pandémia hatására. Amikor másfél éve kitört a járvány, az emberek jellemzően a szuper- és hipermarketekbe mentek, egy helyen próbáltak mindent megvásárolni. De például a tészta 3-4 éves szavatossági idejű termék, a tavalyi nagy bespájzolás miatt idén az év első felében kisebb volt a forgalom, mint egy normál évben. Amikor pedig bezártak az iskolák, a kényelmi boltokban ugrott meg a vásárlás, mert az emberek otthon főztek. A mi termékkörünkben átmenetileg átrendeződés történt, most kezd visszaállni a normál arány a közétkeztetés és az otthoni fogyasztás között, talán a boltok látogatottsága is kezd visszazökkenni a normál kerékvágásba.
A vállalatcsoport, bár elsődlegesen a magyar piacra termel, exportálja is a termékeit. Hogyan alakult a Gyermelyi Zrt. kivitele a tavalyi és az idei év során?
Nyilván a belföldi piacon is előnyösebb lenne a helyzetünk, ha a kereskedelem döntő többsége magyar kézben lenne. Az exportnál is sokkal könnyebb lenne a dolgunk, ha sok magyar nagykereskedő cég jelen lenne a környező országokban, és mint ahogy itt vannak a német vagy francia kereskedő cégek, nyilván az ottani élelmiszeripar kedvezőbb helyzetben van, mert nemcsak a saját országában tudja teríteni az élelmiszert, hanem külföldön is. Mi nem vagyunk ilyen könnyű helyzetben, csak azt tudjuk csinálni, hogy ha egy nemzetközi lánc magyar vállalatához szállítunk, akkor könnyebben tudunk már szállítani annak egy osztrák, cseh, szlovén vagy román vállalatához is.
Az utóbbi években egyre fontosabb lett a vállalatoknál a vezetőség és a munkavállalók, illetve a cégen belüli egyes ágazatok közötti gyors, zökkenőmentes kommunikáció. A vállalatcsoport 2020 márciusa óta használja a Talk-A-Bot chatbot-szolgáltatását. Mire használják egészen pontosan ezt a technológiát? Melyek a szolgáltatás legkedveltebb funkciói?
Ezt általában olyan körben használjuk, ahol vannak olyan munkavállalók, nem irodai dolgozók, akik nincsenek benne a belső levelezési rendszerben. Ezen a szolgáltatáson keresztül mindenkinek el tudjuk küldeni például következő heti étlapot. De vannak olyan ágazatok, ahol a következő havi műszakbeosztást is ezzel küldik ki. Vannak különböző dolgozói vásárok, amelyekről az információkat - ha mindenkit érintenek - célszerű ezen keresztül eljuttatni. Voltak olyan járványügyi intézkedések is, amelyek mindenkit érintettek, azokat szintén ezzel a chatbot-szolgáltatással juttattuk el az emberekhez.
A tervek szerint a jövő tavasszal kerül átadásra a Gyermelyi Zrt. harmadik malomkomplexuma. Hogyan látják, okozhat-e bármilyen problémát a vagy késedelmet a kivitelezésben az építőanyagok árainak folyamatos emelkedése?
Olyan kivitelező partnerekkel dolgozunk együtt, akikkel évtizedes vagy több évtizedes kapcsolatunk van. Ez a nem várt helyzet nyilván okozhat számukra problémát, de meg fogják oldani. Egy 15-16 hónapos beruházás esetében egy egy hónapos csúszás még teljes mértékben belefér. A másik, hogy ennek a malomnak a befejezése nem is volt kőbe vésve, nem kapcsolódott hozzá 2-3 másik olyan dolog, ami nem csúszhat. Jó ütemben halad a beruházás, a költségszint megemelkedett, de azzal nem tudunk semmit se tenni. Vállalatcsoportszinten úgy gazdálkodunk, hogy az ilyen rendkívüli esetekre is legyen forrás, és ne okozzon fennakadást, ha egy beruházás megdrágul egy kicsit.
Manapság a vállalkozásoknak folyamatosan fejleszteniük és korszerűsíteniük kell a technológiáikat. Az új komplexum felépítése után milyen irányú/volumenű fejlesztések vannak tervbe véve?
Ha egy nagy malom fejlesztése történik, akkor két dolog merül fel: egyrészt hogy plusz alapanyag-tárolóra van szükség, most dolgozunk egy nagyobb silótelep építésén, ahol tudunk tárolni 40 ezer tonna búzát, másrészt pedig az, hogy mi lesz a malom után. A csomagolt terméket is raktározni kell, így valószínűleg azt a kapacitást is bővítenünk kell majd. De a tésztakibocsátásunk is folyamatosan nő, és ott is felmerült már egy ilyen igény. Ahhoz, hogy a nagyobb hullámhegyeket és -völgyeket ki tudjuk simítani, egyre nagyobb készletekkel kell rendelkezni az alapanyagok és a késztermékek oldaláról is.
A Gyermelyi Zrt. a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik legrégibb szereplője. Véleményük szerint mi most az ágazat legnagyobb problémája?
Most jó passzban van az ágazat, de vannak feladatok. Az egyik ilyen, hogy jó lenne helyrebillenteni az állattenyésztés és a növénytermesztés jövedelmezőségének az egyensúlyát. Az állattenyésztés most nagyon szenved a magas gabonaárak miatt. Ezen valamilyen központ szabályozóval meg kellene próbálni segíteni. Ezen a területen azt látom, hogy komoly állami segítséget kap az ágazat, különböző pályázatok nyíltak meg, amelyek a technológiaváltást meggyorsítják. Nagy lehetőség van az ágazat előtt, hogy teljes mértékben felzárkózzunk Európa legfejlettebb részéhez. Ez vonatkozik a precíziós gazdálkodásra is, ami Magyarországon is egyre nagyobb mértékben elterjedt.
(A cikkben szereplő képek a Gyermelyi Zrt. tulajdonát képzik.)
