Az EU-költségvetés második legnagyobb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitika (KAP) 2020-ig szóló reformját három tanácsi ülésen vitatták meg az agrárminiszterek, a vélemények összegzéséről a magyar elnökség 33-pontos dokumentumot terjesztett elő, amelyhez még írásbeli észrevételeket is fűztek a tagországok. Az elnökségnek a március 17-i tanácsi ülésre kell a KAP reformjáról olyan javaslatokat benyújtania, amelyet minden tagállam elfogad. Fazekas Sándor szerint ugyan nem garantálható, de reális esély van a konszenzust igénylő, tanácsi következtések elérésére.

A miniszter elmondta, a tagállamok mindenképpen közös agrárpolitikát szeretnének, közös finanszírozással. A vidéki térségek és a vidéki gazdaság vitalitása, vonzereje hosszú távú törekvés és érték mindnyájunknak, ugyanúgy, mint a biztonságos élelmiszerellátás és a természeti erőforrások fenntartható használata.

Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy a közös finanszírozás milyen mértékű legyen, és a tagállamok között milyen formában és mértékben legyen felosztva a keret. Biztató, hogy az eltérő álláspontok ellenére a tagállamokban nyitottság mutatkozik a jelenleg különböző támogatási szintek közelítésére. A legtöbb tisztázandó kérdést a közvetlen támogatások jövőbeli szerepe vetette fel; itt ugyanis jól érzékelhető a tagállamok eltérő szemlélete. Az EU szerepvállalásáról a piaci eszközök tekintetében szintén eltérnek a vélemények - tette hozzá Fazekas.

Zöld KAP

Fontos társadalmi elvárás, hogy a KAP a környezeti célokat is figyelembe vegye. A zöldítési törekvés ezért a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források egy részét további környezeti teljesítményekhez kötné. Mint azt Fazekas Sándor elmondta, a zöldítésnek összhangban kell lennie a KAP egyszerűsítésére irányuló törekvésekkel, tehát a gazdálkodók és a tagállami szakigazgatás adminisztratív terheit nem szabad növelni. A zöldítésnél egyidejűleg kell figyelembe venni a gazdák és a társadalom érdekeit, valamint a gazdasági realitásokat.

Napirenden a GMO-kérédés

A Tanács szavazni fog két génmódosított kukorica- és egy génmódosított gyapottermék forgalmazásának kérdéséről. A határozatok nem a köztermesztésre vonatkoznak, hanem az élelmiszer-, illetve takarmánycélú felhasználásra.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint valószínűtlen, hogy a kérelemben szereplő termékek forgalomba hozatalának káros hatása lenne. De az EFSA véleménye több tagállam aggályait nem oszlatta el.

Az európai fogyasztók többsége elutasítja a génmódosított termékeket, ezért a tagállamok most is erősen megosztottak a GMO kérdésben. A döntéshez minősített többségére van szükség a Tanácsban, ami előreláthatólag nem lesz meg. Ez az EU-s eljárásrend alapján azt jelenti, hogy a tanácsülésen nem születik döntés. Ezt követően a döntés joga a Bizottsághoz kerül vissza. Így elvileg lehetséges, hogy ezek a GMO-termékek bekerülhetnek élelmiszerként és takarmányként az Unió területére. Termeszteni azonban továbbra sem lehet ezeket a génmódosított növényeket - szögezte le a miniszter.