A közlekedési ágazat hozzávetőleg 10 millió embert foglalkoztat közvetlenül, és a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 5%-áért felelős. A közlekedési rendszerek hatékonysága elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai vállalatok a világgazdaság szintjén is versenyképesek lehessenek. Az európai vállalkozások a késztermékek költségének 10-15%-át a szállítás és a raktározás körébe tartozó logisztikai műveletekre fizetik ki. A közlekedési szolgáltatások minősége nagy mértékben befolyásolja az emberek életminőségét, és a háztartások kiadásaik átlagosan 13,2%-át közlekedési cikkekre és szolgáltatásokra fordítják.
Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas így nyilatkozott: "A »Közlekedés 2050« stratégia egy versenyképes közlekedési ágazat útiterve, amely lehetővé teszi a mobilitás fokozását és a kibocsátások csökkentését. Mindkét célt teljesíteni tudjuk és azokat teljesítenünk is kell. Az a széles körben elterjedt nézet, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez mérsékelni kell a mobilitást, egész egyszerűen nem igaz. A versenyképes közlekedési rendszerek létfontosságúak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és az emberek mindennapi életminőségének biztosításához, illetve ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon a világban. A mobilitás visszaszorítása megoldásként nem jöhet szóba, de a "minden marad a régiben" opció sem. A közlekedési rendszer kőolajfüggőségét hatékonyságának feláldozása és a mobilitás veszélyeztetése nélkül is fel tudjuk számolni. Van olyan megoldás, amely mindenki számára előnyös lehet."
Az egységes európai közlekedési térség megvalósításának "Közlekedés 2050" útiterve számos kulcsfontosságú területen célként tűzi ki a főbb akadályok és szűk keresztmetszetek elhárítását. Ezek a területek a következők: közlekedési infrastruktúra és beruházások, innováció és belső piac. A cél egy olyan, egységes európai közlekedési térség létrehozása, amelyben élesebb a verseny és a közlekedési hálózat teljesen integrált. Ez utóbbi összekapcsolja a különféle közlekedési módokat, valamint a személy- és áruszállítás gyakorlatában alapvető változásokat tesz lehetővé. Az útiterv e célból 40 konkrét kezdeményezést terjeszt elő a következő évtizedre.
A "Közlekedés 2050" útiterv a különböző utazási viszonylatok - pl. városi, városközi és távolsági közlekedés - tekintetében különféle célokat határoz meg. Városközi utazás esetében például a közepes távolságú (körülbelül 300 km-re és annál hosszabb távolságra történő) személy- és áruszállítás 50%-át a közutak helyett vasúton vagy vízen kell lebonyolítani.
A távolsági utazások és az interkontinentális áruszállítás vonatkozásában a légi közlekedés és a hajózás szerepe továbbra is domináns marad. Az újfajta motorok, üzemanyagok és közlekedésirányítási rendszerek fokozni fogják a hatékonyságot és mérsékelni fogják a kibocsátásokat.
A városi közlekedés vonatkozásában jelentős elmozdulást tervez a Bizottság a környezetkímélőbb gépkocsik és üzemanyagok felé. 2030-ra a hagyományos üzemanyaggal működő autók arányát 50%-kal kell csökkenteni, 2050-re pedig ki kell őket vonni a városi forgalomból.
További fontos cél, hogy a közúti baleseti halálozás 2050-re szinte nullára csökkenjen. Ezzel összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma.
