A tervben konkrét időpontokat, felelősöket jelölnek meg, illetve megfogalmazzák a szükséges döntéseket is a sertéságazat felemelésére. A sertéságazat után a többi ágazat esetében is hasonló tervet dolgoznak ki. Sikeres állattenyésztés nélkül ugyanis nincs eredményes növénytermesztés, ezek nélkül nem lehet jól működő mezőgazdaság, ami létfeltétele a vidéknek, s rajta keresztül az országnak is - mutatottenyleg rá az államtitkár.
Czerván György jelezte, hogy rendet kell tenni a gabonaágazatban is, s kezelni kell az óriási ármozgásokat. Beszélt arról is,hogy a sertéságazat válságban van, aminek az egyik fő oka az, hogy nagyon magasak a takarmányárak. Hozzátette, a mostani problémák abból is adódnak, hogy az uniós csatlakozásra az állattenyésztés és a növénytermesztés nem volt felkészítve, a beruházási és fejlesztési támogatások nem a versenyképesség javítását szolgálták, hanem jóléti kiadásokká váltak. Ma viszont az uniós tagság korlátozza a termelőknek-tenyésztőknek adható nemzeti támogatásokat.
A XI. kerületi Húspatika megnyitóján az államtitkár beszélt arról is, hogy húsz évvel ezelőtt még a kihalás szélén állt a mangalica, most pedig a fővárosban már mintaboltja is van.
Hangsúlyozta, hogy az őshonos állatok génmegőrzése fontos feladat, állami érdek, de ez csak akkor sikerülhet, ha találkozik a termelők gazdasági érdekével. A mangalica jó példa erre, mivel a génmegőrzés szempontjából fontos fajtából olyan termékek készülnek, amelyek sikeresek a piacon.
Aláhúzta, a minisztérium érdekelt abban, hogy jó minőségű magyar termékek kerüljenek a boltokba és a fogyasztók asztalára. Éppen ezért támogatja, hogy a helyi gazdák termékei helyben is eljussanak a piacokra, az üzletekbe és az éttermekbe.
A reggel nyolctól éjfélig nyitva tartó üzlet megnyitóján elhangzott, a boltba csak ellenőrzött gazdaságokból hoznak élelmiszeripari termékeket, például sajtot, mézet, s csak hízóigazolással rendelkező gazdaságból vesznek húst és készterméket.