A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok változtatását a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelte el, lényege: növeli a vágópontokon levágható állatok számát, megduplázza a beszállítási távolságot, valamint szabályozza a baromfi vágópontokat is. A helyi termelés ösztönzése és egyértelműbbé tétele a cél, a szabályok egyszerűsítésével.
A jogszabály szerint egy vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250 ezer baromfifélét lehet levágni. A beszállítási távolság duplájára nő, 50 km-ről 100 km-re. Az EU-jogszabályokat követni kell, de néhány könnyítést bevezetnek az élelmiszer-higiéniai előírásokkal kapcsolatosan.
A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik (ezáltal a kistermelők helyezte is egyszerűsödik.)
Az augusztus 1-jén hatályba lépett rendelet egyik célja, hogy az ország uniós csatlakozását követően tönkrement kisvágóhidakat (is) támogassa, vállalkozásukat elősegítse.
Az újítás és a Nemzeti Vidékstratégia, valamint a tavaly júliusi kistermelői rendelet alapvető irányelve tehát összevág: a helyi termelés ösztönzése.
forrás: MTI