A termelők a 4 milliós hazai tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben tartják, és a mai körülmények sokak számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsó fehérjeforráshoz jussanak. A gazdálkodók 20-25 milliárd forintot költenek arra, hogy - összhangban az Európai Unió előírásaival - 2012. január elsejétől a tojótyúkok számára a ketrecekben "luxusfeltételeket" biztosítsanak.

Különböző, magukat állatvédő szervezeteknek mondó társulások időnként újra és újra előállnak szívet sajdító állításokkal, miszerint a mezőgazdasági haszonállatok kegyetlen körülmények között termelnek - szögezi le Végh László. Igaz, hogy tudományos hátteret nem biztosítanak állításaikhoz; viszont azok számára, akik még nem jártak termelő telepeken, ezek az állítások nagyon hangzatosak. Különösen értelmetlen viszont a kérdés felvetése akkor, amikor tömegek élnek az utcán, vagy tengetik életüket nyomorúságos körülmények között víz, villany, fűtés nélkül - húzza alá a szövetség elnöke.

Végh László szerint egy állatvédő szervezetnek az a feladata, hogy a hatóságoknak jelezze, ha valahol az állatok bántalmazásával vagy rossz bánásmódjával találkozik. Szerencsére léteznek ilyen szervezetek is, amelyek tényleg jobbítani szeretnének az állatok körülményein. De azok a szervezetek és alapítványok, amelyek tényleges információ hiányában rossz hírét keltik bizonyos tevékenységeknek, csak gazdasági érdekből teszik ezt; és nincs más céljuk, mint a tönkre tenni egy ágazatot. Ezek az úgynevezett "állatvédők" azonban néhány dologról megfeledkeznek - állapítja meg a szövetség elnöke. A tójótyúkok ketreces tartásánál például mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szárnyasok nem termelnének, ha a ketrecekben nem éreznék jól magukat. Minden termelőnek, így a tojótyúk tartóknak is az a gazdasági érdekük, hogy a tyúkok minél többet termeljenek, és ennek érdekében a gazdálkodók mindent meg is tesznek.

Az állatok igényeinek megfelelő hőmérséklet, páratartalom, légsebesség és fényintenzitás kialakítása mára általánossá vált. A légkondicionált, legmagasabb minőségi kategóriájú humánmunkahelyek sincsenek úgy felszerelve, mint egy-egy tyúkól. A fentieken túl az ólak tűzriasztóval is el vannak látva, sőt áramkiesés esetére pót-energiaforrást is biztosítani kell. A tyúkok ketreces tartása mintegy száz évre nyúlik vissza, folyamatosan fejlesztve a technológiát az állatok igényeinek megfelelően. Az állatok minél magasabb komfortját biztosítja az az európai rendelet, miszerint 2012. január elseje után a tyúkok csak olyan ketrecekben termelhetnek, amelyekben nagyobb életteret, homokfürdőt, tojófészket, kapirgáló lehetőséget, ülőrudat biztosítanak a madarak számára. E luxus megteremtése mintegy 20-25 milliárd forintjába (80-85 millió eurójába) kerül a magyar termelőknek.

A termelési költségek is magasabbak minden más tartási módban az úgynevezett hagyományos ketreces módszerhez képest, amelyben ma még sokan termelnek, és amit a jogszabályok is megengednek. Ha a hagyományos tartás költségeit száz százaléknak vesszük, az új típusú ketrecekben a költség 108 százalék, zárt istállós mélyalmos tartásban 121 százalék, szabadtartásban 150 százalék és biotartásban 200 százalék. A termelési költségkülönbségek nyilvánvalóan az eladási árban is jelentkeznek.

Végh László szerint hibás az a feltételezés, hogy kevésbé jó minőségű terméket lehet kapni ketreces tartásból. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia. Lehet arra buzdítani a fogyasztókat, hogy kizárólag alternatív, szabad- vagy biotartásból származó tojást vásároljanak, de ez esetben számítani kell a következményekkel is - hangsúlyozza a szövetség elnöke.
A ketreces tartás az, amelyben a legkevésbé szennyeződik a tojás, hiszen a megtojás után azonnal kigurul a tojófészekből.

A ketreces módszernél a környezeti terhelés is a legalacsonyabb, mivel itt a legkisebb az olyan káros gázok kibocsátásának mértéke, mint például az ammónium, a széndioxid, a nitrogéndioxid és a metán. Sőt, az állatvédelmi szempontból hátrányos tollcsipkedés, rosszabb esetben a kannibalizmus aránya is nagyobb az alternatív tartási rendszerekben. A ketreces tartásnál a munkakörülmények is a legkedvezőbbek, hiszen a legalacsonyabb a por- és a toxinkoncentráció, amelyek mellesleg nem csak humán-egészségügyi, hanem állatvédelmi kategóriák is.

Nem szabad a ketreces tartás ellen kampányolni, mivel az ágazat visszaszorítása termelők, munkavállalók ezreit tenné munkanélkülivé - hívja fel a figyelmet Végh László. Emellett számolni kell azzal is, hogy az alternatív rendszerek területigénye is sokkal nagyobb. Nem véletlen, hogy azon országok (például Svájc, Ausztria és Svédország), amelyek betiltották a ketreces tartást, ma "kézzel-lábbal" keresik és importálják a tojást, mert maguk nem tudnak elég mennyiséget termelni és nem tudják a lakosságot ellátni.

Magyarországon - de más országokban is - igaz az állítás, hogy az étkezési tojástermelés szociális kérdés is, hiszen ez a legolcsóbb teljes értékű fehérje, amelyhez ma még olcsón bárki hozzáférhet. A szövetség elnöke szerint nem szabad, sőt tilos tönkretenni az iparágat, és megfosztani több millió szegény embert, hogy olcsón, magas tápértékű élelmiszerhez jusson. Tojást lehetne akár importálni is, de a magyar vásárlók más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatták, hogy ez mit jelent a pénztárcájuknak. Arról nem is beszélve, hogy az importtojás sosem lehet olyan friss, mint amelyet a "szomszédban" termelt valaki. Az unión kívülről érkező tojásokat pedig jellemzően alacsonyabb állatjóléti, illetve állat- és humánegészségügyi körülmények között termelik.

A Baromfi Termék Tanács vezetői úgy gondolják, hogy az a technológiai arány, amely a mai magyar termelést jellemzi, teljesen egészséges - szögezi le Végh László. Jelenleg a 4 milliós tyúkállomány 88 százalékát ketrecekben, mintegy 13 százalékát alternatív rendszerekben és kevesebb, mint 1 százalékát biofeltételek között tartják. A mai termelési körülmények biztosítják a lehetőséget a vásárlók számára a választásra, és sokak számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy olcsón hozzáférhessenek ehhez a jó minőségű fehérjeforráshoz. Ezt az arányt a jövőben is fent kell tartani.
A tudatos vásárló nem egy szempont alapján dönt, hanem a különböző tényezők összhangját keresi.

Nem elég tehát - főleg nem hamis állításokkal - az állatvédelemre koncentrálni, hanem az állatvédelmi, a környezetvédelmi, az állategészségügyi, az ergonómiai, az etológiai és a "humánvédelemi" kérdéseket együttesen kezelve kell tudatosan tennünk és vásárolnunk - hangsúlyozza a szövetség elnöke.

(A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közleménye)