A megkérdezettek jelentős többsége (68%-a) súlyosnak tartja ezeket a problémákat. A felmérés résztvevői továbbá komoly veszélyként értékelték az aszályokat, az árvizeket és a vegyi szennyezést. A polgárok 62%-a úgy érzi, e kérdésekkel kapcsolatban nem kap elegendő tájékoztatást, és 67%-uk szerint a vízügyi problémák enyhítésének leghatékonyabb módszere a közvélemény sokkal részletesebb tájékoztatása volna. A megkérdezettek továbbá a szennyezőkre kiszabott bírságok összegének növelését, a méltányosabb árképzési politikát, illetve a pénzügyi jellegű ösztönzőket (adómentességeket vagy adókedvezményeket) is támogatják. Összefoglalva tehát, az európai polgárok 73%-a sürget erőteljesebb uniós fellépést a vízügyi problémák csökkentése érdekében.
Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: "Az Európai Unió évek óta dolgozik a vizek minőségének javításán, és e területen sikerült is eredményeket felmutatnunk: az ivó- és fürdővizek minősége egyaránt javult, és egyre több település, illetve város rendelkezik megfelelő szennyvízkezelési infrastruktúrával. Számos európai folyóban hosszú idő óta újra megjelentek a lazacok. Mindez azt bizonyítja, hogy európai szintű összefogással valós eredmények érhetők el. Mindezzel párhuzamosan azonban egyre gyakoribbak az aszályok és az árvizek, és Európa vizeit növekvő nyomásnak teszi ki a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a többi hasonló jelenség. A polgárok mindezzel tisztában vannak, és fellépést várnak az Uniótól. A felmérés az európai vízkincs megőrzésére irányuló, kidolgozás alatt álló terv szempontjából is értékes adatokkal szolgál."
Az emberek súlyosnak ítélik a vízzel kapcsolatos problémákat
A polgárokat mind a vízkészletek mennyisége, mind a vizek minősége aggodalommal tölti el. Az aszályok a mediterrán régió országaiban lakókat nyugtalanítják leginkább: Portugáliában 96%, Spanyolországban 95%, Olaszországban pedig 94% volt azon megkérdezettek aránya, akik az aszályokat a súlyos problémák között említették. Az európaiak többségét (79%-át) az árvizek is komolyan aggasztják: Romániában a megkérdezettek 96%-a, Bulgáriában 94%-a, Lengyelországban pedig 94%-a szerint jelentenek súlyos problémát. Jelentős az aránya azoknak, akik szerint a vizek minősége az elmúlt tíz évben javult vagy változatlan maradt (az előbbiek aránya 23%, az utóbbiaké 25%), míg 44% szerint a vízminőség romlott. Az európaiak többsége (84%-a) szerint a vízkészleteket leginkább a vegyi szennyezés fenyegeti, ezt követi az éghajlatváltozás és a vízi ökoszisztémák változása (az előbbit a megkérdezettek 55%-a, az utóbbit 49%-a említette).
A felmérésben részt vevők 61%-a úgy érzi, nem tesz eleget a vízkészletek megőrzéséért, azonban annak is hangot adtak, hogy az iparnak (65%), a mezőgazdaságnak (51%) és az energiatermelőknek (47%) is ki kell venniük a részüket a tennivalókból.
A polgárok több információt szeretnének
Amikor azt kérdezték tőlük, hogyan képzelik el a vízzel kapcsolatos problémák megoldását, az európaiak 67%-a úgy nyilatkozott, hogy részletesebb tájékoztatást kellene nyújtani a vízfelhasználás környezeti következményeiről. A válaszadók szerint a vízügyi problémák csökkentésének leghatékonyabb módszere a közvélemény részletes tájékoztatása volna.
Ugyanis annak ellenére, hogy a polgárok egyéni szinten tesznek kisebb gesztusokat a vízkészletek megőrzése és védelme érdekében (például korlátozzák vízfogyasztásukat vagy kevesebb rovarölőszert használnak), többségük (61%-uk) úgy érzi, e téren nem tesz eleget. A polgárok készek többet tenni a vízkészletek megőrzéséért, és ehhez több információval szeretnének rendelkezni.
Ennek érdekében viszont azt kérik, hogy a vízügyi problémák megoldása érdekében növekedjen a szennyezőkre kiszabott bírságok összege, méltányosabb legyen az árképzési politika, és kerüljenek bevezetésre pénzügyi ösztönzők (adómentességek vagy támogatások). A polgárok többsége támogatja a köbméteralapú árképzést, és egyetért azzal, hogy az áraknak a környezetre gyakorolt hatás növekedésével párhuzamosan növekedniük kell.
Komoly támogatás az uniós fellépésnek
Az európai polgárok 73%-a gondolja úgy, hogy az EU-nak további intézkedéseket kellene javasolnia a vízügy terén Európában fennálló problémák megoldása érdekében. Ez Európa-szerte így van, hiszen valamennyi tagállamban többségben vannak azok, akik szerint ezzel a kérdéssel uniós szinten kell foglalkozni: Észtországban 55%, az Egyesült Királyságban 56%, Szlovákiában és Németországban pedig 81% ez az arány. A megkérdezettek 69%-a úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos intézkedéseknek elsősorban az iparból származó szennyezéssel, 39%-uk szerint a mezőgazdaságból származó szennyezéssel, 30%-uk szerint a vízkészletek túlzott kiaknázásával, 24%-uk szerint pedig az aszályok és az árvizek problémájával kell foglalkozniuk.
A vízpolitikai terv
Az Európai Bizottság mindezeket a kérdéseket figyelembe fogja venni az európai vízkincs megőrzésére irányuló, várhatóan 2012 novemberére elkészülő tervben, amely meghatározza majd a szakpolitika jelenlegi hiányosságait és a jövőre vonatkozó prioritásokat, valamint javaslatot tesz olyan intézkedésekre, amelyek a 2020-ig tartó időszakra kijelölik a vízpolitika fő irányvonalait. A terv a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó, gazdasági és éghajlat-modellezést egyesítő elemzésre támaszkodik majd.
Előzmények
Ezt a felmérést 2012. március 5. és 7. között az Európai Unió mind a 27 tagállamában elvégezték. A különböző szociális és demográfiai csoportokból kiválasztott 25524 válaszadót személyes interjú keretében, anyanyelvükön kérdezték az Európai Bizottság megbízásából.
forrás: Európai Bizottság - Sajtóközlemény
