Nem használták fel az elvárható hatékonysággal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) 2007-2011 között, a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikálására, valamint a helyi közösségek megerősítésére rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást, mondta el Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón.

Az elvégzett vizsgálat eredményeit ismertetve kiemelte: a forráslekötés, azaz a kötelezettség-vállalás mértéke 60 százalék körüli volt 2011 végén, míg a kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot. Így a vidéki térségekben nem nőtt az egy főre jutó GDP, a munkanélküliség nem csökkent, illetve sem az aktivitási, sem a foglalkoztatási rátában nem történt pozitív elmozdulás, a befejezett projektek alacsony száma miatt.

Nem jó indikátorok

Ezért az ÁSZ felhívta a vidékfejlesztési miniszter figyelmét az ÚMVP eredményességét és hatékonyságát mérő mutatók felülvizsgálatára, valamint a támogatási rendszer működési mechanizmusának felgyorsítására, tette hozzá az ÁSZ alelnöke.
A részletekről szólva Horthy Eszter ellenőrzésvezető egyebek mellett elmondta: az ÚMVP-t 2011. év végéig több alkalommal módosították, a vidékfejlesztés céljainak tartalmát ugyanakkor nem változtatták.

A támogatás arányát a saját erő biztosításának megkönnyítése érdekében 2008-ban 40-45 százalékról 60 százalékra emelték, a hátrányos helyzetű térségekben ennél is nagyobb mértékben, 50-ről 65 százalékra növelték. A változtatás eredményeként a támogatottaknak kevesebb saját erőt kell biztosítani, amely kedvezőbb feltételeket teremtett a vidéki térségekben jellemző kevésbé tőkeerős vállalkozások számára. Ez kedvezően befolyásolta a projektek saját erejének átlagos megtérülési idejét, amely az ÁSZ-nak küldött tanúsítványok adatai alapján 8 év.

Nem nőtt a vidék vonzereje

Az ÚMVP pénzügyi kereteit 2009-ben úgy változtatták, hogy a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére kihelyezett forrás 56,4 százalékát csoportosították át a LEADER Helyi Akciócsoportok helyi vidékfejlesztési stratégiáikban.

A módosítás azonban ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési programjának a vidéki településeken működő mikrovállalkozások megerősítésére és a helyben történő foglalkoztatás javítására irányuló célkitűzésével. A vidéki települések vonzerejének javítását és a szolgáltatások színvonalának emelését szolgáló források növelése ugyanakkor nem járul hozzá a vidéki térségekben élő emberek - alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintből fakadó - helyzetének alapvető javításához az ÁSZ szerint.

Halgassanak az ÁSZ-ra

A vizsgálat megállapította: az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott indikátorokat - azaz jelzőszámokat - és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertől elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Ez pedig veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási és az ÚMVP kitűzött céljainak elérését.

Az eredmények ismeretében az ÁSZ javaslatot tett a vidékfejlesztési miniszternek egyebek mellett az ÚMVP megvalósításának eredményességét és hatékonyságát mérő mutatók átfogó felülvizsgálatára. Emellett ajánlotta a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források eredményes és hatékony felhasználását. Az eredményes forrásfelhasználás érdekében pedig szükségesnek tartotta, hogy a megfogalmazott megállapításokat vegyék figyelembe a 2014-2020 közötti programozási időszak tervezésénél.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökének azt javasolta az ÁSZ, gondoskodjon arról, hogy az ÚMVP III. és IV. tengelyébe tartozó intézkedések megvalósítása során a benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek elbírálása, a támogatási határozatok kibocsátása és a támogatások kifizetése a törvényben előírt határidőre megtörténjen.

forrás: MTI