"Magyarország az európai uniós pénzalapban pénzt nem hagyhat benn 2013-ig" - mondta Orbán Viktor a vidékfejlesztési források felhasználásának gyorsításával kapcsolatban, miután kiderült az Állami Számvevőszék jelentéséből, hogy 2007 és 2011 között nem volt hatékony az uniós források felhasználása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP). 

Magas kötelezettségvállalás, alacsony kifizetés

Az Állami Számvevőszék mindezt a vidékfejlesztési célkitűzések megvalósítására, a helyi közösségek szerepének megerősítésére fordított pénzeszközök felhasználása eredményességének és hatékonyságának, a vidéki életminőség javításában betöltött szerepének ellenőrzéséről című tanulmányában tett közzé augusztus 9-én, amit itt lehet elolvasni.

A legfőbb megállapítása a jelentésnek, hogy kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot a III. és IV. tengelyen, miközben a forráslekötés, azaz a kötelezettség-vállalás mértéke 60 százalék körüli volt 2011 végén ebben a két tengelyben. 2007 és 2013 között az ÚMVP keretében felhasznált támogatások elsődleges célja a mezőgazdaság modernizációja. 2013 december 31-ig az összes forrásra ki kell írni a pályázatot, és rá két évig, tehát 2015 december 31-ig még lehívhatóak ezek a források. "A teljes ÚMVP-program forráslekötöttsége 80-90 százalék körül van" - mondta az agrarszektor.hu-nak Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) gazdaságpolitikai titkárságának vezetője.

A négy tengely

A vidékfejlesztési célkitűzéseket az ÚMVP 2007-2013 között 8385,2 millió euró (2347,8 milliárd Ft) felhasználásával tervezteegvalósítani. Ebből az uniós forrás 3805,8 millió euró (1065,6 milliárd Ft, 45,4 százalék), a hazai költségvetési forrás 1353,3 millió euró (378,9 milliárd Ft, 16,1 százalék) volt. Magyarország az ÚMVP megvalósításához 2011. december 31-éig összesen 146 milliárd Ft hazai (költségvetési) támogatást biztosított 454 milliárd Ft-nyi EU hozzájárulás mellett. A 146 milliárd Ft hazai forrás 84,2 százaléka (122,9 milliárd Ft) az I-II. tengely intézkedéseit finanszírozta. A III. tengelyre közel 13 milliárd, a IV. tengely intézkedéseire 1,2 milliárd Ft jutott. A technikai
segítségnyújtás műveletek végrehajtásához eddig 8,9 milliárd Ft hazai forrás ment el.

Az ÚVMP-nek négy tengelye van. Az első tengely a mezőgazdasági modernizációra, vagyis főleg beruházásokra van. A második tengely a környezetvédelmi pályázatokra, a harmadik tengely a vidékfejlesztés, a negyedik LEADER-elnevezésű tengely pedig a helyi közösségek támogatására biztosít forrásokat. 2011. év végéig az ÚMVP-ben a vidéki élet minőségének és a vidéki gazdaság diverzifikálásának, vagyis a 3 tengely és a LEADER-megközelítésű intézkedéseknek - 4. tengelynek - a megvalósítására rendelkezésre álló 270,2 milliárd Ft 59,7 százalékára történt kötelezettségvállalás, a kifizetések aránya mindössze 20,4 százalék volt. A III. és IV. tengelyre elkülönített források 2011. december 31-ig lekötött és pénzügyileg teljesített összegei a következőképpen néztek ki: a III. tengely kötelezettségvállalása 138,7 milliárd forint volt, a teljesített kifizetések pedig 49,5 milliárd forintra rúgtak. A IV. tengely kötelezettségvállalása 22,7 milliárd forint volt, és ebből 5,5 milliárd forintott fizettek ki.

Nem megfelelő módon kiírt pályázatok

Máhr András szerint a III. és IV. tengelyekhez kapcsolódó alacsony kifizetések egyik oka, hogy nem megfelelő módon írták ki a pályázatokat. "Év elején volt például egy 4 milliárdos pályázat kertészeti fejlesztésekre. Egy pályázó maximum 40 millió forintra pályázhatott, ami elijesztette a pályázókat, mert a nagyoknak nem érte meg, a kisebb vállalkozások meg nem tudták hozzátenni az önrészt, ugyanis egy egyhektáros üvegház nagyjából 100 millió forintba kerül." - tette hozzá a MOSZ szakértője.

Az ÁSZ jelentése a kérelemkezelési folyamat hatékonyságával kapcsolatban megállapította, hogy az egyes intézkedések programozott indításának hiánya, valamint az érintett alkalmazottak képzésének gyengeségei miatt a kérelemkezelést végző szervezetek
(MVH, HACS-ok) nem voltak kellően felkészültek a beérkezett kérelmek feldolgozására, illetve értékelésére. Az ÚMVP Irányító Hatósága ritkán és rendszertelenül hirdetett meg kérelembenyújtási időszakokat. A felhalmozódott feladatokhoz képest elégtelen kapacitások következtében, a benyújtott támogatási kérelmek feldolgozásának időtartama rendszeresen, a 2009. évben a III. tengely, a 2010. évben a IV. tengely jogcímeire benyújtottaké jelentősen meghaladta a törvényben előírt (21-90 napos) határidőket.

Még van 3 év lehívni a forrásokat

"A még bent ragadt források kiírásával nem lesz probléma, 2013 végéig minden pályázatot ki lehet írni a még rendelkezésekre álló forrásokra, és le is lehet azokat hívni a rákövetkezendő 2 évben. 'Az I.-es és II.-es tengelyen a lekötések aránya jó, itt csak azok a pénzek ragadtak bent, amiket a meg nem valósult projektekre nem fizettek ki. Augusztus elején is kiírásra került egy pályázat az I-es tengely keretében: 40 milliárd forintra lehet pályázni állattartó telepek korszerűsítésére.

A támogatások arányát 2008-ban megnövelték 40 százalékról 60 százalékra - sőt, az elmaradottabb területeken 65 százalékra - annak érdekében, hogy a pályázóknak minél kevesebb önköltséget kelljen hozzátenni, ami jelentősen növelte a projektek saját erejének átlagos megtérülési idejét, amely az ÁSZ-nak küldött tanúsítványok adatai alapján 8 év. A pályázók helyzetét tehát próbálták minél inkább megkönnyíteni, a helyzet azonban mégsem javult a vidéki térségekben, ahol egyáltalán nem nőtt az egy főre jutó GDP, nem csökkent a munkanélküliség, illetve a foglalkoztatási rátában sem történt pozitív elmozdulás a befejezetlen projektek miatt.

Nem javult a vidék helyzete

"Az a megállapítása is igaz a tanulmánynak, hogy a vidék helyzete érdemben tényleg nem javult. Ehhez egy sokkal komplexebb, nem csak mezőgazdasági stratégiára lenne szükség." - mondta Máhr András. Nem véletlen, hogy a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak alatt is egy komplex vidékfejlesztési stratégiát kell kidolgozni ahhoz, hogy egy-egy tagállam jogosult legyen az ebben az időszakban lehívható forrásokra. "Tehát a vidékfejlesztés nem csak mezőgazdasági kérdés. Ahhoz, hogy a vidéken ne konzerválják a nyomort nem csak mezőgazdasági munkahelyek létrehozására van szükség, hanem oktatásra, képzésre, a vidéki infrastruktúra fejlesztésére, valamint komplex vállalkozásfejlesztésre, elsősorban a nem agrármunkahelyek létrehozására van szükség." - mondta a MOSZ szakértője.

Az ÁSZ egyik fő megállapítása, hogy mindez azért történt, mert az ÚMVP-ben az eredmények mérésére meghatározott jelzőszámokat az és ezek elérését biztosító forrásokat nem komplexen és nem összehangoltan változtatták, kevésbé összpontosítottak a támogatási rendszertől elvárt eredményekre, teljesítményekre és hatásokra. Így az ÁSZ felhívta a vidékfejlesztési miniszter az eredményességet és hatékonyságot mérő mutatóinak a felülvizsgálatára, valamint a támogatási rendszer működési mechanizmusának felgyorsítására.

Erre Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke múlt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy reagált, hogy ezeket a problémákat korábban már a minisztérium is érzékelte, és javítottak a helyzeten, amely intézkedéseknek köszönhetően az idei első félévben a kifizetések aránya 20-ról 28 százalékra, a források lekötése 60-ról 70 százalékra emelkedett. A pályázatok elbírálási idejét is jelentősen csökkentették - aminek részét képezte az egyfordulós pályáztatás is - a korábbi, általánosságban több mint egy éves időről 5-6 hónapra.