Hiába írt elő kötelező adatszolgáltatást a földhasználóknak a ma hatályos földtörvény tavalyi módosítása, nagy részük egyáltalán nem tett eleget kötelezettségének. A gazdálkodóknak közölniük kell személyi vagy statisztikai azonosítójukat, illetve állampolgárságukat, hogy a földhivatalok a már működő földhasználati nyilvántartásban központi személyi adatbázist hozhassanak létre és úgynevezett földhasználati összesítő szolgáltatást nyújthassanak. Ez utóbbira igényt tarthat majd az ügyészség és a nemzeti földalapkezelő szervezet, hogy ellenőrizhesse a földtulajdonlást és földhasználatot korlátozó jogszabályok betartását Emellett - saját területeikről - információt kérhetnek a földhasználók, illetve adatokhoz juthatnak az ingatlanügyi hatóság szakemberei is.
Bár az eddigi rendelkezések a korábban bejelentett földhasználati szerződéseknél március 30-i legkésőbbi információközlést írtak elő, az érintettek 40-50 százaléka máig sem szolgáltatott adatokat. Szakértők szerint a földhasználók egy részét "nem érdeklik" a törvényi előírások, mások pedig egyszerűen nem tudnak kötelezettségeikről.
Még megússzák a szankciókat
Ugyanakkor a mulasztóknak egyelőre nem kell számítaniuk szankciókra, mivel Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s és Patay Vilmos fideszes országgyűlési képviselő a lejárt határidő meghosszabbítása érdekében a ma hatályos földtörvényhez módosító indítványt nyújtott be. A múlt pénteken megszavazott változtatás értelmében az előírt adatokat szeptember 30-ig kell megadni, az összesítő földhivatali adatszolgáltatás pedig a tervezett júliusi elsejei időpont helyett jövő év januárjától indulhat. Húszezer forintos bírsággal sújthatják viszont azokat, akik kötelezettségeiket szeptember 30-ig sem teljesítik. Az adatszolgáltatás mintegy 8 millió hektárnyi termőföldet és több százezer földhasználót érinthet.
Ugyanakkor ma további anomáliát okoz, hogy sokan magát a földhasználatot sem jelentik be. A földhivatalok eddig a területek aranykorona értékének ezerszeresét szabhatták ki bírságként, ha a gazdálkodók a használatot a művelés kezdetétől számított harminc napon belül nem jelezték. Bár ilyen büntetést az elmúlt időszakban egyetlen esetben sem róttak ki, Sáringer-Kenyeres Tamás szerint a mostani törvénymódosítással e szabályozást mégis indokolt volt enyhíteni, hogy a bejelentések száma nőjön, a földhasználati nyilvántartás pedig minél pontosabbá váljon.
Először írásbeli felszólítás jön
Az új szabályozás értelmében a földhivataloknak előbb írásban értesíteniük kell ügyfeleiket, hogy a földhasználati bejelentést elmulasztották, bírságot pedig csak akkor állapíthatnak meg, ha a termelők a felszólításban szereplő harminc napos határidőt sem tartanák be. Szakértők a felszólításoktól nagyobb termelői aktivitást várnak, mások szerint viszont a "rejtőzködő" gazdálkodók játszhatnak arra, hogy csak a földhivatali értesítések után lépnek. Mindenestre ma már a fölhasználat tényét és a személyes adatokat együttesen kell közölniük azoknak, akik új földhasználati szerződéseket jelentenek be a földhivataloknak.
