Szabó Máté általános ombudsmanhoz fordul a társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), hogy kérjen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt a közelmúltban elfogadott földforgalmi törvényről. Szakértők szerint az ombudsman valóságos ostromra számíthat az új jogszabály körüli viták miatt.
A MOSZ a napokban levélben fordul Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához, hogy kezdeményezzen utólagos normakontroll eljárást az Alkotmánybíróságnál (Ab) a közelmúltban elfogadott földforgalmi törvényről - tudta meg az agrarszektor.hu. Az Alkotmány és az Ab-ról szóló törvény szerint utólagos normakontrolt csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kérhet, míg korábban akár magánszemélyek, akár társadalmi szervezetek közvetlenül is a az alkotmánybírósághoz fordulhattak. A MOSZ a mai lehetőségek közül csak az ombudsmannál lát esélyt arra, hogy alkotmányossági aggályai az Ab elé jussanak.
Sérülhetnek a földtulajdonosok és a vállalkozások jogai
A MOSZ szerint a földforgalmi törvény az alaptörvénnyel ellentétesen korlátozza a földtulajdonhoz fűződő jog szabad gyakorlását, mivel az új jogszabály a földek adásvételét és haszonbérbe adását előzetes hatósági vizsgálathoz és engedélyezéshez köti. A földforgalmi törvény - állítja az érdekképviselet - korlátozza a vállalkozás szabadságát is, mert a különválással (kiválással) megalakult mezőgazdasági szervezeteknél előírja, hogy a létrejöttüktől számított öt évig a számukra megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes földterületet be kell számítani.
A földforgalmi törvény a tulajdonjoggal és a vállalkozási szabadsággal összefüggésben szerzett jogokat korlátoz alkotmányellenes módon, egyes esetekben pedig rendeleti szintre utalja olyan normák megalkotását, amelyek - miként maga a földforgalmi jogszabály is - sarkalatos törvényhozási tárgykörbe tartoznának - hangsúlyozza az érdekképviselet. Ilyen például az úgynevezett "igazolt árbevétel" definíciója, amelyre szükség lesz annak megállapításához, kik alkothatják a földügyletek kedvezményezetteiként megjelölt "földművesek" körét.
Áder János nem talált hibát
Mint ismert, a földforgalmi törvényt - obstrukciós botrány közepette - június 21-én fogadta el a parlament. Áder János köztársasági elnök a múlt pénteken írta alá a jogszabályt, amely a június 30-i dátumozású Magyar Közlönyben meg is jelent.
A köztársasági elnök szerint a törvénnyel kapcsolatban nem merültek fel alkotmányossági aggályok, ezt az álláspontot azonban mind politikai, mind szakmai oldalról számosan vitatják. A parlamenti ellenzék a szavazás jogszerűségét is megkérdőjelezi, mivel a képviselők nem név szerint szavaztak, habár ezt a Jobbik előzetesen kérte. Emellett több civil és érdekképviseleti szervezet is kifogásokat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban, különösen az Ángyán József volt VM-államitkárhoz, illetve lemondott fideszes frakciótaghoz tartozó civil csoportok. Ezért szakértők nem tartják kizártnak, hogy az ombudsmant "megrohamozzák" majd a normakontrollt kérők az új törvény kihirdetése miatt.
