Szeptember elsejétől várhatóan 9 százalékra csökkenti a jelenlegi 24-ről Románia a liszt áfáját. A lépés kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy elejét vegyék az ottani lisztpiaci áfacsalásoknak. A román adómérséklés egyfelől javíthatja az oda irányuló, már most is csaknem 100 ezer tonnás éves magyar lisztexport feltételeit, másrészt viszont nálunk tovább növelheti az áfamanipulációk esélyét, mivel tetemesre nőhet a 9 százalékos román és a 27 százalékos magyar áfakulcs közötti különbség. Hazai szakértők szerint a magyar lisztpiacon szintén áfamérséklésre lenne szükség, hogy az éves szinten már most is többmilliárd forintra tehető adóvisszaéléseket meg lehessen akadályozni.
Románia ismét megelőzött bennünket - kommentálták hazai szakértők azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a szomszédos ország szeptember elsejétől a mostani 24 százalékról várhatóan 9 százalékra mérsékli több gabonaalapú feldolgozott termék - elsősorban a liszt és a kenyér - áfáját. Mint ismert, Románia akkor is előttünk járt, amikor a betakarított gabonapiaci terményekre vonatkozó, úgynevezett fordított áfaadózást léptette életbe 2011-ben, hogy visszaszorítsa az ottani áfacsalásokat. Mi a román lépést csak egy évvel később, 2012-ben kopíroztuk le, holott hazai szakértők szerint a fordított áfát nálunk is jóval korábban életbe kellett volna léptetni az itt is növekvő gabonapiaci adóvisszaélések miatt. (A fordított gabonaágazati adózási rendszer alkalmazásához Brüsszel két évig járult hozzá, így Románia esetében az EU-jóváhagyás az idén járt le, míg Magyarországon a fordított áfát a mai feltételekkel 2014-ig lehet használni a gabona- és az olajosmag-piacon).
A feketézőkre mérnének csapást
A most kilátásba helyezett román áfacsökkentés egyértelmű célja, hogy a feldolgozott termékeknél is háttérbe szorítsák az ottani feketegazdaságot, amely alapvetően az áfacsalásokat jelenti. A lisztnél a román adómérséklés Magyarország szempontjából is tanúságos lehet, mivel a gabonaágazati fordított áfaadózás bevezetése óta a hazai áfacsalók a terménykereskedelemből jórészt az itteni lisztpiacra települtek át.
Mint az agrarszektor.hu beszámolt róla, az elburjánzott lisztértékesítési visszaélések miatt a hazai költségvetést éves szinten ma már többmilliárd forintos kár éri, a legálisan működő malmok pedig irreális árversenyre kényszerülnek és csőd közeli helyzetbe juthatnak. Ezért a piaci szereplők nálunk is érdemi áfacsökkentést sürgetnek, mivel a lisztágazatban a fordított áfát nem lehetne életbe léptetni a sajátos uniós szabályozás miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az elmúlt időszakban többször is úgy nyilatkozott, hogy több alapvető terméknél 5 százalékos áfakulcsot kellene alkalmazni a jelenlegi 27 százalék helyett, de a kormány e törekvést ez idáig nem támogatta.
Nagyon sok lisztet adunk el Romániában
A román áfacsökkentés ugyanakkor közvetlenül is kedvezhet a hazai malmoknak és lisztkereskedő cégeknek, amelyek Romániába tavaly már 99,5 ezer tonna lisztet szállítottak, és ez a 165 ezer tonnás teljes magyar éves lisztkivitel 60 százalékát tette ki. Ha tehát - vélik szakértők - az áfamérsklés révén tisztulna a romániai lisztpiac, a legális magyar ágazati szereplők ottani értékesítési pozíciói is erősödhetnének.
Másrészt viszont növekedhet a liszteladási áfacsalások esélye a magyar piacon, hiszen óriásira nőne a 9 százalékos román és a 27 százalékos magyar áfakulcs közötti különbség. Így például szakértők szerint akár az is kifizetődő lehetne, ha egyesek ténylegesen kiszállítanák Romániába a magyar lisztet és ott a 9 százalékos áfát szabályosan leadóznák, majd az árut visszautaztatva Magyarországon dobnák piacra, de a 27 százalékos áfát itthon már "elfelejtenék" befizetni a hazai büdzsébe.
Mint ismert, a mostani áfacsalásoknak éppen az szolgáltat alapot, hogy az uniós kereskedelemben az áfát a vevő telephelye szerinti tagországban kell megfizetni. Ezért egyesek az itthoni adásvételi üzleteket exportcélúaknak tüntetik fel, de az áfa nélkül megvásárolt termékeket végül nem szállítják ki, hanem azokat a 27 százalékos áfával együtt a magyar piacon értékesítik, a kapott áfát viszont nem fizetik be a költségvetésbe. A román áfacsökkentés a liszt esetében a már így is elharapózott hazai visszaéléseket könnyíthetné, mivel a nagy áfakülönbség a feketézőknek lehetőséget és fedezetet nyújtana arra, hogy törvénytelen akcióikat - az áruk tényleges utaztatásával - részben legalizálhassák - vélik szakértők.
Hazai háttér
Éves szinten a lakosság 100-120 ezer tonna lisztet vásárol meg közvetlenül boltokban, és a Gabonaszövetség úgy becsüli, hogy ma már e mennyiség 25 százaléka jut el áfacsalással az üzletekbe. A költségvetés a be nem fizetett áfa miatt évente mintegy 4 milliárd forint bevételtől esik el, eközben pedig a legális malomipari társaságok irreális árversenyre kényszerülnek. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a malmok költségei az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedtek (pl. a búzára, lisztre vonatkozó e-útdíj, adók) ennek ellenére mégis igazodniuk kell a rendkívül nyomott lisztárakhoz.
