A világ szántóterületének kétharmadán gabonát és olajnövényt termesztenek és az Európai Unióban is hasonló az arány - írja közleményében az OTP Bank. Míg az olajos növények közül globálisan a szója a legnagyobb termőterületű, addig az EU-ban, illetve Magyarországon a repce és a napraforgó a meghatározó. Az ágazat stabilitása részint e növények termesztési eredményességének köszönhető, hiszen a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után - az évek átlagában - jóval meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot.

Az EU mezőgazdaságán belül az említett két növényfaj hazai termelése jóval nagyobb arányt képvisel, mint egyébként a magyar mezőgazdaság egésze. A napraforgót tekintve az elmúlt években Magyarország volt a második legnagyobb termesztő az Európai Unióban.

Hazánkban, mivel a környezeti és talajadottságok, valamint a gazdasági tényezők is kedveznek az olajos magvak termesztésének, e növények vetésterülete és átlaghozama is nőtt az elmúlt években. Ugyanakkor - mind a nemzetközi, mind a magyar piacon -, a termésátlagok emelkedésével növekedett a termésingadozás is. Magyarországon a jövedelem-instabilitást okozó hozam-ingadozásokban az időjárási tényezők mellett, főleg a technológiai hiányosságok játszottak szerepet, például az alacsony szintű műtrágya-felhasználás és a kevésbé hatékony növényvédelem, ám ezen tényezők mérsékelhetőek.

Míg a napraforgó viszonylag jól tűri a szárazabb időjárást, addig hazánkban a repce esetében sok esetben szükségessé válhat az öntözés. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyeréséhez is elengedhetetlen az öntözésfejlesztés. A mezőgazdasági vízfelhasználásban azonban az elmúlt években sem történt érdemi előrelépés. A jelenlegi hazai öntözési helyzet nemzetközi összevetésben is tarthatatlan.

Bár csaknem két évtizede megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági területek egyre nagyobb arányán termesztik a meghatározó növényfajokat (mint a gabonaféléket és az olajnövényeket) a jelenleg tapasztalható munkaerőhiány, valamint az átlagos magyarországi birtokméret csökkenése, még inkább egysíkúvá teheti a növénytermesztés szerkezetét. A kisebb területeken gazdálkodók ugyanis jellemzően nem szereznek be többféle, egyéb kultúrák termesztését is lehetővé tevő speciális gépet, az uniós szabályrendszer keretein belül pedig még inkább egyszerűsítik a vetésszerkezetüket, ami így tovább növelheti a gabonafélék, illetve a napraforgó és a repce termesztésére használt területek arányát.