Kezelhető problémának nevezte az aflatoxin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon. Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban nagy port kavart fel az eddig csak szakmai körökben ismert aflatoxin-probléma. A szélesebb nyilvánosság az aflatoxin nevű gombaméregre annak emberi egészségre károsító hatásai miatt kapta fel a fejét.
Koárbban Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára szólt arról, hogy Magyarországon naponta 4,0-4,5 millió liter tejet termelnek, és ebből a mennyiségből a becslések szerint januárban és februárban összesen mintegy 1,2 millió litert kellett megsemmisíteni a határértéket meghaladó aflatoxin-szennyezettség miatt. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a megsemmisített mennyiségről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Kiemelte: az aflatoxinnal szennyezett tejmennyiséget meg kell semmisíteni, azt keverni, hígítani nem lehet. Az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság vizsgálatai szerint a nyerstej határérték feletti alfatoxin-szennyezettsége főként az ország déli területein okoz gondot, nem csak Tolna megyében.
Emlékeztetett: az aflatoxin nevű gombamérget a takarmány - például a kukorica, a penésszel fertőzött széna - hordozhatja, ennek közvetítésével jut az állatokba, így a kérődzőkbe is. A tehenek pedig a tejjel együtt ürítik az aflatoxint, amely a határértéket meghaladó mennyiségben káros lehet az emberre. Bognár Lajos hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a gazdálkodók az aflatoxinnal fertőzött takarmányt ne használják fel a tejelő tehenek etetésére.
Pleva György a XVII. országos agrárfórumon elmondta: eddig a magyarországi nyerstejek hét százalékában találtak a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna.
Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik.
Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és elsősorban az ország déli területein, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Békés megyében jelent meg.
"2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását" - mondta a szakember.
Megjegyezte azt is, hogy először bioetanolgyártók állati táplálékkiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, ezért a Nébih vizsgálatot indított a gyárakkal szemben. A bioetanolt előállító cégek azonban szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál - tette hozzá.
Mint mondta, megvizsgálták a magyar kukoricáfajták ellenállóképességét az aflatoxint termelő penészgombával szemben, de arra az eredményre jutottak, hogy a hazai vetőmagoknak nincs ilyen képességük.
Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre.
