A fiatal gazdák nagy része növénytermelő és csak 25 százalékuk foglalkozik kifejezetten állattenyésztéssel. Az Agrya és a KSH elemzése szerint a negyven év alatti termelők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, a fiatal nőké Somogy megyében a legnagyobb. A kormány külön "fiatal gazda tematikus alprogramot" indít a 2014-2020 közötti új uniós költségvetési ciklusban. A fiatal termelők 85 százaléka fejlesztene, de ehhez a földhöz jutási, a finanszírozási és a jogi-szabályozási feltételek javítását is elvárná.

Három alkalommal hirdetett pályázatot kifejezetten a fiatal gazdálkodóknak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az idén záruló uniós költségvetési ciklusban - hangoztatta V. Németh Zsolt, a VM államtitkára a fiatal gazdákról készült kiadvány bemutatóján. Körülbelül 3300 termelő egyenként 10 millió, összesen 36 milliárd forinthoz jutott, de a tárca más jogcímeknél - a kertészeti, az állattartó telepeket érintő, az élelmiszeripari és a diverzifikációs támogatásoknál - is pluszpontokat adott a fiatal gazdáknak.

V. Németh Zsolt szerint a kis- és közepes gazdaságokra épülő, változatos mezőgazdasági szerkezet kialakításához szükség van a fiatal gazdákra, ezért a kormány a jövőben még inkább támogatni szeretné őket. Erre lehetőséget nyújt az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) a 2014-2020-as, következő EU-s költségvetési ciklusban. A kabinet a KAP keretében külön "fiatal gazda tematikus alprogramot" kíván indítani, amely az egyik kiemelt projekt lesz a helyi piacokra épülő, úgynevezett rövid ellátási lánc kiépítése mellett. A fiatal termelőknek szóló alprogramban a kockázatkezelési-pénzügyi kérdéseké és a célzott támogatásoké lehet a legnagyobb szerep, illetve az eddigieknél nagyobb kormányzati figyelmet kaphat a reális gazdálkodási tervek kidolgozása is.

Az új ciklus tervezési előkészületeit könnyítheti meg az a most megjelentetett, hiánypótló elemzés, amely a Központi Statisztikai Hivatal és az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének tavaly kötött együttműködési megállapodásán alapul. A kiadvány egyrészt a 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírásból (ÁMÖ) merített, negyven év alatti gazdálkodókra vonatkozó KSH-adatokat hasonlítja össze a 2000-es ÁMÖ-eredményekkel. Másrészt egy friss, szubjektív elemeket ötvöző online felmérést is tartalmaz arról, hogy a fiatal gazdálkodók miként képzelik el jövőjüket, illetve milyen szabályozási változtatásokat tartanak szükségesnek.

A KSH-s ÁMÖ-adatok szerint az 568 ezer egyéni termelő 13 százaléka számított negyven év alatti, fiatal termelőnek 2010-ben, és ez 76,4 ezer gazdálkodót jelentett. A hazai gazdatársadalom továbbra is elöregedőnek minősíthető, mivel az átlagéletkor 55-56 év között mozgott. A fiatal gazdák átlagosan 7-8 hektárt műveltek, és ez csaknem kétszeresét tette ki az egyéni termelők 4,6 hektáros átlagának, de jóval elmaradt a gazdasági szervezetek 337 hektáros átlagterületétől.

A legtöbb fiatal termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg, a legkevesebb Zala megyében gazdálkodott, a nemek aránya pedig 78-22 százalékos volt a férfiak javára - közölte Weisz Miklós, az Agrya társelnöke. Bár az is megállapítható, hogy 2000-hez képest több fiatal nő döntött a gazdálkodás mellett, a legnagyobb arányban Somogy megyében.

Ugyanakkor a fiatal gazdák 49 százaléka ma kizárólag növénytermeléssel foglalkozik, míg állattartást 25 százalékuk, vegyes gazdálkodást 26 százalékuk folytat - derül ki a tavalyi online felmérésre adott 501 válaszból. A termelők optimizmusára utal, hogy 85 százalékuk tervez beruházásokat, de az eredményesebb gazdálkodáshoz a földhöz jutási, a finanszírozási és a jogi-szabályozási feltételek megváltoztatását is igényli. Ezenkívül kétharmaduk bővítené gazdálkodását alternatív jövedelemszerzési tevékenységgel is a következő öt évben.