A fekete húspiac szereplői lobbiznak a kormánynál annak érdekében, hogy ne valósuljon meg a korábban beharangozott drasztikus áfa csökkentés. A legális húsipari cégek szerint a rendkívül éles piaci verseny garantálná, hogy a forgalmi adó mérséklésével a fogyasztói árak is csökkennének. Az viszont akár újabb tömeges iparági csődökhöz vezetne, ha a kormány hatósági húsárakat határozna meg.
Úgy tűnik, megmozgatják politikai kapcsolataikat azok a piaci szereplők, akiknek nem érdekük a drasztikus húsáfa-csökkentés - reagált Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke azokra a hírekre, amelyek szerint a kormány esetleg saját korábbi ígéretei ellenére sem mérsékli a sertés- és baromfihúsok áfáját, ehelyett inkább hatósági húsár bevezetését latolgatja.
Éder Tamás szerint a 27 százalékos áfával fémjelzett mai helyzet fenntartásáért azok lobbiznak, akik a szürke- és feketegazdaságban működnek, és a rendkívül magas, 27 százalékos forgalmi adót kihasználva törvénytelen csatornákon, olcsóbban értékesítik termékeiket a legálisan üzemelő cégeknél. Elsősorban kevésbé szem előtt lévő és ellenőrzött kis- és közepes húsipari vállalkozásokról van szó, mivel a közepes cégek többsége, illetve valamennyi nagy társaság olyan szigorú informatikai és adminisztrációs rendszereket alkalmaz, amelyek az illegális termékékesítést lehetetlenné teszik.
Mint ismert, a kormány képviselői korábban saját nyilatkozataikkal maguk vállalták be, hogy januártól a mai 27 százalékról 5 százalékra csökkentik a sertés- és baromfihúsok áfáját. Most azonban a hivatalos nyilatkozatok szerint a kabinet ígéreteiből azért táncol vissza, mert nem látja biztosítottnak, hogy az adómérséklés valóban megjelenik a fogyasztói árakban. A kormány attól tart, hogy az adóváltozást a piaci szereplők "lenyelik".
A fogyasztói árak csökkenésére az a rendkívül éles verseny jelentené a garanciát, amely a húspiacon dúl - szögezte le ugyanakkor a szövetség elnöke. Emiatt a gazdasági szereplők nem engedhetnék meg maguknak, hogy a jelentős - 22 százalékos - áfamérséklést ne érvényesítsék áraikban. A verseny miatt az adóváltozás meghatározó része - jelentős csökkenést okozva - megjelenne a fogyasztói árakban, bár az iparág részvevői korábban azt is egyértelműsítették, hogy az áfamérséklés egy részét rendkívül rossz mai jövedelmezőségi helyzetük javítására kellene fordítaniuk.
A legújabb nyilatkozatok szerint a kormány a "garantált" húsárcsökkenés érdekében azt sem tartaná elképzelhetetlennek, ha a húspiacon hatósági árak lépnének életbe. A Hússzövetség elnöke viszont úgy véli, hogy az állami hatósági ár bevezetése nem lenne reális a mai piacgazdasági körülmények között. Emellett egy ilyen törekvés azért is nehezen lenne értelmezhető, mert a húsipar rendkívül sokféle hústerméket és készítményt gyárt (például a különböző virslik száma több százra tehető), ennyiféle árat pedig - állapította meg Éder Tamás - képtelenség lenne meghatározni.
A kormány eddig akkor írt elő hatósági árakat, ha az adott termékek vagy szolgáltatások pontosan körülhatárolhatók voltak, egy-egy piaci szereplő valamely gazdasági szektorban monopolhelyzetet foglalt el, illetve irreális díjszabással a lakosság rovására extraprofitot ért el - húzta alá a szövetség elnöke. A húsiparra - tette hozzá - e jellemzők egyik sem illik, ráadásul a hatósági ár további súlyos veszélyt jelentene a legális cégekre. Újabb húsipari csődök sokaságát idézné ugyanis elő, ha a kötelező hatósági árakat túlságosan alacsonyan állapítanák meg, így a vállalkozások jövedelmezősége további drasztikus mértékben romlana.
