Hazai és nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy mindössze 60 éve van a termő Földnek, amelyről évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. A helyzet itthon sem jó. Egy hazai felmérés kimutatta, hogy pl. a sárgarépa ásványianyag-tartalma 40 év alatt 4%-ra csökkent. Az, hogy egészséges élelmiszert fogyasztunk-e, nem az élelmiszeripari gyárakban, hanem már - a rohamosan csökkenő - termőtalajnál eldől. Vehetünk tehát biogyümölcsöt, biozöldséget, azt viszont érdemes észben tartani, hogy annak minősége, tápanyagtartalma a termesztési technológiánál talán sokkal fontosabb tényezőktől függ.
Egyre több megdöbbentő kutatási eredmény születik, amelyek azt igazolják, hogy a termőtalaj, amelyből elfogyasztott élelmiszereink származnak, az utolsó éveit éli. Eközben Föld népessége egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám azok tápértéke a talaj mennyiségének csökkenése és minőségének romlása miatt drasztikusan csökken.
Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el
Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll, azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled. Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. A téma egyik úttörője John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora. Kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott.
Dr. Gyulai Iván, az "Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért" igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése kimutatta (lásd grafikon), hogy élelmiszer- és takarmánynövényeink ásványianyag-tartalma 30 év alatt rohamosan csökkent: a kukoricánál 31%-ra, a burgonyánál 9,52%-ra, a sárgarépánál pedig 4%-ra.
"Nem az élelmiszeripari gyárakban dől el, hanem már a talaj minősége meghatározza azt, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk. Nagy feladat vár azokra, akik tehetnek a magyar talajért és a fenntartható mezőgazdaságért, hiszen ez volt és a jövőben is ez lesz Magyarország egyik legnagyobb nemzeti kincse. Magyarországon jelenleg 4,3 millió hektár termőföld van és folyamatosan csökken."- mondja az AGRO.bio Hungary Kft. szakértője. A cég magyar gyógyszerkutatók, agrárbiológusok bevonásával végez kutatásokat és fejleszt talajjavító mikrobiológiai megoldásokat, amelyek egy megoldást jelenthetnek a talaj rohamos pusztulásának kiküszöbölésére. A cég ennek szellemében jelentette be ma 2014. január elsejétől induló 3T, azaz Teremjen Több Talaj elnevezésű országos programját. Ennek keretében a következő 6 évben - 2020-ig - legalább 500.000 hektár szántóföldön, legalább 10 millió m3 termőtalaj létrehozását fogja megvalósítani. Az újonnan létrejövő félmillió hektár (nagyjából 2 mm vastag) humuszos talaj 2,5 millió m3 csapadékot képes befogadni, majd a növényeknek átadni, ami az egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló aszályos időszakokban jelentősen növeli a termesztés biztonságát.
"A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre" - teszi hozzá Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója.
A kezdeményezés indító sajtótájékoztatóján részt vett Vértes Tímea, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezető tanácsosa is, aki beszámolt a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáról, amelynek időhorizontja (2014-2020) egybeesik az AGRO.bio 3T programjával. A stratégia lényege, hogy a talajban lévő baktériumok 95%-a még ismeretlen, ezért fontos a talajok megőrzése, hiszen ezek a baktériumok az emberiség jövőjét és életben maradását jelenthetik.
Az AGRO.bio évi 80-100 millió forintot fordít K+F programjaira, melyekben új formulákat, termékeket fejleszt. A kutatások a volt - megszűnése előtt világhírű - Gyógyszerkutató Intézet helyén működő Fermentia Kft. fermentációs üzemében folynak. A társaság 2012-ben 860,8 millió forint árbevételt ért el.
