Megszűnik a családi gazdaságok 300 hektáros eddigi maximális birtokméreti korlátja, így elvileg óriási esélyt kaphatnak földjeik bővítésére. Az biztos, hogy a mostaninál legalább négyszer nagyobb, vagyis összesen 1200 hektárnyi területük lehet, de akár sokkal több is. Az sem kizárt ugyanis, hogy egy négytagú család ezután fejenként 1200, összesen pedig akár 4800 hektárt is birtokolhat, vagyis családi művelésű területét elvileg a 300 hektáros mostani limit tizenhatszorosára is növelheti.

Hátrányosan diszkriminálta volna a ma hatályos szabályozás a földszerzésekben a családi gazdaságokat, ezért van szükség a rájuk vonatkozó, ww300 hektáros eddigi birtokmaximum eltörlésére - kommentálta a napirenden lévő változtatási terveket az agrarszektor.hu kérdésére Simon Attila, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. A családi gazdaságok 300 hektáros felső birtokkorlátját az 1994-től hatályos, jelenlegi földtörvény tartalmazza, amelyet most hatályon kívül helyeznek.

Az 1994-es földtörvény azért válik feleslegessé, mert december 15-től négy fázisban életbe lép a nyáron elfogadott sarkalatos (kétharmados) új földforgalmi törvény, amely fokozatosan felváltja a mostani földszabályozást. A jelenlegi földtörvényt azonban mégsem a földforgalmi törvény, hanem az annak kiegészítéseként készülő, egyszerű parlamenti többséget igénylő újabb földügyi törvény helyezi majd hatályon kívül, amelyet a napokban nyújtott be az Országgyűléshez a kormány.

Hol kétharmad, hol egyszerű többség

A földforgalmi törvényhez készülő kiegészítő törvény főként azokra a technikai részletekre terjed ki, amelyeket nem célszerű kétharmados szinten szabályozni. (Bár - hogy tovább bonyolódjon a helyzet - a kiegésztő törvényjavaslat kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő átmeneti szabályokat is tartalmaz, mivel maga is módosítaná a kétharmados földforgalmi törvényt, amelyet más pontokon feles jogszabályokkal "csak" kiegészítene).

Az eredeti elképzelések szerint a családi gazdaságok új fogalmát - más mezőgazdasági üzemformáké mellett - egy úgynevezett üzemgazdasági törvény határozta volna meg, amely a földforgalmi törvényhez kapcsolódott volna. Az üzemtörvény koncepciója azonban máig nem készült el, és e kormányzati ciklusban már nem is kerül a parlament elé.

Nézzük a definíciókat!

Ezért a családi gazdaságok új definícióját egyelőre a földforgalmi törvényt kiegészítő földügyi jogszabály rögzítené a következő módon: "családi gazdaság alatt a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak ‒ így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet ‒ olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett."

A ma hatályos,1994-es földtörvény ugyanakkor családi gazdaság alatt ezt érti: "a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma".

A földforgalmi törvény az irányadó

A legfontosabb definíciós változtatás, hogy az új szabályozásból a 300 hektáros felső birtokplafon kimarad. Így innentől a családi gazdaságok esetében is az új földforgalmi törvényt kell majd alkalmazni, amely alapesetben földművesek (vagy mezőgazdasági termelőszervezetek) számára legfeljebb 1200 hektár termőföld megszerzését teszi lehetővé. Ebből természetes személyeknél 300 hektár lehet a tulajdon, a fennmaradó 900 hektár pedig bérlet formájában növelheti a birtokot. (Akik állattenyésztéssel vagy vetőmagtermesztéssel foglalkoznak, azok - kedvezményes birtokmaximumként - 1800 hektárt birtokolhatnak).

A 300 hektáros eddigi felső korlát eltörlése azt jelenti, hogy jelentősen javulnak a családi gazdaságok földszerzési lehetőségei, sőt valójában az ő lehetőségeik bővülnek a legjobban. Művelhető területük eleve négyszeresére nőhet, ha az 1200 hektáros új birtokmaximumot csak a teljes foglalkoztatottként nyilvántartott családi gazdasági tagra (földművesre) vetítjük. Innentől kezdve pedig az számít, hogy a közreműködő családtagok is földműveseknek számítanak-e, hiszen a földforgalmi törvény a jövőben a földvásárlást és -bérletet csak földműveseknek engedélyezi.

Ki számíthat ezentúl földművesnek?

A földforgalmi törvény szerint földművesnek az a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár minősülhet, akinek mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettsége van. Ennek hiányában elegendő az is, ha valaki Magyarországon igazoltan legalább három éve mező-, vagy erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatott, és ebből igazoltan árbevétele származott. Nyilvántartásba kell vetetni azonban magukat a családi gazdaságoknak is, és egyelőre nem egyértelmű, hogy a földszerzés szempontjából melyik regisztráció a lényeges, vagy mindkettőre szükség van-e.

Ha a közreműködő családtagok is megfelelnek a földműves fogalmának, a családi gazdálkodók birtokolható maximális összterület személyenként is a négyszeresére bővülhet, így egy négytagú család akár 4800 hektár művelésére is jogot szerezhet, ha szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik. Ez pedig tizenhatszoros területbővülésnek felelne meg a 300 hektáros eddigi családi gazdasági birtokmaximumhoz képest. A földforgalmi törvényből az következik, hogy egy négytagú család esetében elérhető lehet a 4800 hektáros birtokméret - erősített meg az agrarszektor.hu-nak Simon Attila.