A szántóföldi növénytermelés "egészségtelen" túlsúlya miatt a kiszámíthatatlan időjárás játssza a döntő szerepet abban, hogy a mezőgazdaság milyen mértékben járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Az elmúlt évek cikkcakkjai után a mezőgazdaság a GDP előállításban jövőre komoly visszahúzó hatást fejthet ki, ha nem sikerül rekordterméseket elérni. Az idei jó terméseredmények miatt ugyanis a bázis magas lesz, ráadásul az sem kizárt, hogy a felvásárlási átlagárak csökkenése egy tartósabb trend kezdetét jelenti. Az idén viszont a mezőgazdaság még 0,6-0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedést, és a gazdaságon belüli súlya 3,6-3,7 százalékos részarányt érhet el. Az állattenyésztés és a kertészet egyelőre nem képes arra, hogy a mezőgazdasági kibocsátást érdemben növelje.
Jövőre folytatódhat a libikóka a mezőgazdasági GDP-termelésben, mivel az ágazat ismét visszahúzó tényezővé válhat a bruttó hazai termék növelésében. A mezőgazdaság 2010-ben csökkentette, 2011-ben növelte, tavaly ismét visszafogta, az idén pedig várhatóan újra bővíti a GDP-t.
A tavalyi teljesítmény-visszaesés főként annak a számlájára írható, hogy az aszály miatt a meghatározó szántóföldi növénykultúrák összmennyisége jelentősen csökkent. E terméskiesés viszont az idén az éves GDP-növekedés szempontjából kedvező tényezővé vált, mivel alacsony bázist teremtett. Ráadásul az aszály az idén - szemben az évközi várakozásokkal - jóval kisebb károkat okozott, így a terméseredmények sokkal jobbak lettek. Ezért - figyelembe véve a magas tavalyi felvásárlási árakat is - a növénytermelés jelentős mértékben hozzájárul a változatlan áras (az előző évi árakon alapuló) GDP idei növekedéséhez.
Szakértői becslések szerint a mezőgazdaság idei bruttó termelési értéke változatlan árakon 15-20 százalékkal nőhet a 2229 milliárd forintos tavalyihoz képest. Ez szinte teljes egészében a növénytermelésnek tudható be, mert a meghatározó ágazatok közül a kertészetnél legfeljebb kisebb mértékű növekedés következhet be, az állattenyésztés teljesítménye pedig összességében inkább stagnálhat. Az idén elsősorban a búza-, a kukorica- és az olajosnövény-ágazat kibocsátása nőhet érdemben, és a GDP-bővüléshez kisebb mértékben hozzájárulhat a kertészet, illetve az állattenyésztési ágazatok közül a sertés- és a tejtermelés is.
A bruttó termelési érték 15-20 százalékos várható növekedését alátámasztja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a mezőgazdaság teljesítménye az idei első negyedévben 7,6 százalékkal, a másodikban 17,2 százalékkal nőtt, és a harmadikban (amelyről a hivatal decemberben közöl majd részleteket) valószínűleg tovább emelkedett az index. Szakértők szerint a KSH-adatok és a mai prognózisok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság összességében 0,6-0,8 százalékponttal emelheti az idei GDP-növekedést. (Tavaly viszont a változatlan áras bruttó mezőgazdasági termelési érték több mint 20 százalékkal, az ágazat GDP-részaránya pedig mintegy 0,6 százalékponttal csökkent).
Valószínű azonban, hogy jövőre megint jön a "feketeleves", ha nem lesznek kiugróan jó időjárási feltételek. A magas idei mennyiségi bázisadatok ugyanis a szántóföldi növénytermelésben csak rekordtermésekkel múlhatók felül 2014-ben, és a változatlan áras GDP szempontjából az is hátrányt jelenthet, hogy a jövő évi számításokat befolyásoló idei átlagár kisebb lesz, hiszen a felvásárlási árak a nyári betakarítás óta drasztikusan estek.
Mivel szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a továbbra is nehéz helyzetben lévő állattenyésztés jövőre érdemi növekedést érhet el, az idei mezőgazdasági teljesítmény 2014-es megismétléséhez is nagyobb szántóföldi terméseredményekre lenne szükség, a változatlan áras GDP további növeléséhez pedig még nagyobbra. (Ráadásul folyó árakon számolva sokkal látványosabb visszaesés jöhet, ha a nemzetközi árcsökkenő trend nem törik meg és a jövő évi termés átlagos, vagy annál rosszabb lesz. Tartósan alacsony világpiaci árak és átlagos terméseredmények mellett pedig a mezőgazdaság hosszabb távon is a GDP-növekedés fékezőjévé válhat, vagy stagnáló szerepet tölthet be.).
Az elmúlt néhány év eseményei azt mutatják, hogy jobbára az időjárás szeszélyeitől függ, milyen mértékben járul hozzá a mezőgazdaság a GDP-termeléshez. Ennek hátterében döntően az áll, hogy a növénytermelés-állattenyésztés egyensúlya megbomlott, és az 50-50 százalékos korábbi helyett 65-35 százalékos arány alakult ki.
Szakértők szerint eltúlozzák a mezőgazdaság valós gazdasági súlyát azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy az ágazat egy-egy évben érdemi módon hat a GDP-növekedésre. A mezőgazdaság továbbra is 3-4 százalékos részaránnyal bír, költségvetési befizető szerepe nem jelentős, teljesítménye pedig kiszámíthatatlan.. Az állattenyésztés és a kertészet fejlesztése hosszabb távon tompíthatná a természeti hatásokat, ehhez azonban szükség lenne a kormány, illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott ágazati stratégiák megvalósítására - érvelnek szakértők.
A mezőgazdasági teljesítmény megítélését nehezíti, hogy más-más következtetésre adnak alapot a változatlan és a folyó áras GDP-adatok. Tavaly például, amikor a mezőgazdaság változatlan árakon számított GDP-részesedése 0,7 százalékponttal csökkent a jelentős terméskiesés miatt, a folyó áras GDP-részarány nőtt, mivel a drasztikus termésveszteségeket a látványos világpiaci áremelkedés kompenzálta. Az idén viszont várhatóan éppen fordított lesz a helyzet: miközben a mezőgazdaság a változatlan áras GDP-t növeli, folyó árakon számított GDP-részesedése érdemben nem bővül, sőt akár csökkenhet is. Ennek oka, hogy a növénytermelés felvásárlási árai a világpiaci folyamatok hatására durván estek, miközben ezt a sertés- vagy a tejpiacon tapasztalt áremelkedés csak kisebb mértékben kompenzálhatja.
