Több tízmilliárd forint uniós területalapú támogatási (SAPS) előleggel adós a gazdálkodóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), mert a november 30-i határidőig nem tudta teljesíteni a korábban megígért kifizetéseket. Körülbelül 7,5 ezren egyáltalán nem, több tízezezren pedig csak részben kaphatták meg jogos SAPS-támogatási előlegüket november végéig és az elmaradt összegekhez - előlegként - már nem is juthatnak hozzá. Az MVH azért késett a kiutalásokkal, mert az ősszel kirobbant agrártámogatási visszaélési botrány miatt szigorította és minden egyes igénylésre kiterjesztette a kifizetések előtti ellenőrzéseket. A támogatások késlekedése a vétlen gazdáknál komoly likviditási gondokat okozhat.

Korábban - más tagállamok mellett - Magyarország is aktívan lobbizott Brüsszelben azért, hogy az idén is előrehozva fizethesse ki az uniós területalapú támogatások egy részét a tavaszi ár- és belvízkárok, illetve a későbbi aszálykárok miatt. Az Európai Bizottság hozzá is járult ahhoz, hogy a SAPS-összegek 50 százalékát október 16-tól előlegként ki lehessen utalni a december elsejei normál kezdési időpont helyett. Az MVH október elejei tájékoztatása szerint összesen 177 454 gazdálkodó igényelt támogatást, akik az idei év után összesen mintegy 340 milliárd forintot kaphatnak legkésőbb a jövő év június 30-ig. Az idén tehát ennek felét, 170 milliárd forintot kellett volna kiutalnia az MVH-nak a november végi előleg-kifizetési határidőig.

Tényleg kevesebbet fizettek ki kevesebb gazdának

A hivatal ugyanakkor most az agrarszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy november 30-ig 170 ezer gazdálkodónak együttesen 140 milliárd forintot fizetett ki. Ebből az következik, hogy körülbelül 7,5 ezer jogosult semmilyen támogatási előleget nem kapott, a visszatartott összeg pedig eléri a 30 milliárd forintot. Az idevonatkozó uniós rendelet egyértelműsíti, hogy SAPS-előleget csak október 16.-november 30. között lehet kiutalni, vagyis az érintett gazdák előleg címén az idén SAPS-pénzeket már nem vehetnek igénybe.

"A támogatások kifizetésének ütemezésében tapasztalt változások valamelyest összefüggésben vannak azzal, hogy a hivatal további, a jogszabályokban szabályozott jogosultsági ellenőrzéseket hajtott és hajt végre" - fogalmazott kérdésünkre az MVH. Információink szerint a kifizetéseket egyértelműen az hátráltatta, hogy az ősszel kirobbant, éppen az uniós területalapú pénzekhez kötődő támogatás-visszaélési botrány nyomán most tovább szigorították a kifizetések előtti ellenőrzéseket. (Mint ismert, maffiaszerűen szervezett csoportok jogtalan igénylésekkel igyekeztek uniós forrásokhoz jutni, és ebben a gyanú szerint az MVH egyik, azóta letartóztatott elnökhelyettese is közreműködött).

A földhasználati nyilvántartásra támaszkodtak

Információink szerint az őszi szigorítások lényege, hogy az MVH minden egyes támogatásigénylést tételesen összevetett a kérelmek alapjául szolgáló földhivatali földhasználati lapokkal. Ez utóbbiak alapozzák meg ugyanis a SAPS-jogosultságot, mivel a területalapú támogatásokra a földhasználók tarthatnak igényt. Nem arról van szó, hogy korábban az igényléseket nem vizsgálták volna, hiszen az uniós előírások szerint szúrópróbaszerű normál ellenőrzéseket kell tartani, illetve külön is kontrollálni kell azokat az úgynevezett fizikai blokkokat, amelyekre a termelők összességében nagyobb területre nyújtottak be kérelmeket a lehetséges területnagyságnál.

Ezek az ellenőrzések azonban jóval korábban lezárulnak, így az őszi-téli kifizetési időszak kezdetére a gazdák tisztában lehetnek azzal, mely területeik után nem kaphatnak támogatásokat. Most viszont sokan meglepetésszerűen szembesültek azzal, hogy a számlájukra nem érkezett meg a pénz, holott szerintük teljesen szabályos kérelmeket nyújtottak be. Ezért nem saját hibájuknak, hanem "vétlenül elszenvedett államigazgatási büntetésnek" tartják, hogy a támogatási előlegekhez nem juthattak hozzá.

Most ki a felelős?

Egyes informnációk szerint a földhasználati lapokon alapuló, őszi rendkívüli ellenőrzéseket - a kipattant támogatási botrány kapcsán - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rendelte el, mások viszont úgy tudják, a szigorítás az MVH saját akciója volt, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalosan nem hagyott jóvá. Tény mindenesetre, hogy a miniszter a kiutalások október 16-i elindításakor ígéretet tett arra: a jogosultak a támogatási botrány ellenére is megkaphatják a SAPS-előlegeket. Így a gazdálkodók most a tárca vezetőjének felelősségét firtatják az elmaradt kiutalások miatt. Mint ismert, Fazekas Sándor elvi felelőssége már az MVH-elnökhelyettes letartóztatásakor is felmerül, hiszen az őrizetbe vett hivatali vezetőt ő nevezte ki.

A földhasználati lapokra épített ellenőrzések számos termelőnél azért vezethettek indokolatlan támogatás-visszatartáshoz, mert a földhivatalok nem szolgáltattak időben adatokat és maga a nyilvántartás sem teljesen naprakész. Egy szabolcsi gazdálkodó például arról tájékoztatta az agrarszektor.hu-t, hogy földhasználati változás miatt tavaly benyújtott bejelentését az illetékes földhivatal máig nem vezette át. Így a mostani ellenőrzésekkor az MVH úgy találhatta, hogy SAPS-igénye jogtalan, mivel a földhasználati lapon még az előző földhasználó szerepelt, holott az érintett területet érvényes haszonbérleti szerződése szerint már ő műveli.

Más esetekben az MVH számos termelőnél részlegesen is visszatartott jelentős támogatásokat - közölték az agrarszektor.hu-val termelők. Ha például a hivatal egyes gazdálkodóknál az általuk igényelt területek egy részénél vélelmezett gondokat, a nekik járó teljes előlegből a kifogásolt földekre eső összeg háromszorosát fogta vissza. Így szakértői becslések szerint most akár több tízezer jogosult kaphatott a vártnál jóval kevesebb támogatást a 7,5 ezer termelőn felül, akik egyáltalán nem jutottak SAPS-előlegekhez.

Mikor kaphatják meg a pénzeket?

Mivel az előlegfizetési időszak lezárult, egyelőre bizonytalan, hogy a pénzükre váró gazdák mikor juthatnak elmaradt támogatásaikhoz, illetve a rendkívüli ellenőrzések mennyire hátráltatják majd az előlegeken felüli SAPS-összegek kiutalását, amely általában minden év januárjában kezdődik meg. A termelők azonban most nem csak azt sérelmezik, hogy jogos támogatásaikat önhibájukon kívül nem kapták meg, hanem azt is, hogy a betervezett összegek hiánya likviditási vagy adózási gondokat okoz. Egyeseknek el kell halasztaniuk beütemezett inputanyag-megrendeléseiket, míg másoknak gabonájukat kell eladniuk a bevételkényszer miatt, holott a termény betárolásával későbbi áremelkedésre spekuláltak. A termelők egy részénél előfordulhat az is, hogy nem tudják előteremteni azt az önerőt, amelyre egyes agrárgazdasági pályázataikhoz szükségük lenne.