Még több magyar hentes vállalhat munkát Németországban, ha a hazai húsipar nem emeli a munkabéreket - állapította meg a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ). Az érdekképviselet szerint az ágazat fejlesztésére kidolgozott kormányzati sertésstratégia eredményei nem látszanak, mivel a sertésállomány csökken.

Az évek óta elmaradó béremelés a húsiparban csökkenti az ágazat stabilitását és vonzerejét - rögzíti közleményében a HDSZ. A szektor versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen műszaki és technológiai fejlesztésekhez, beruházásokhoz pedig külső forrásokra is szükség lenne.

A szakszervezet még a múlt év végén megküldte javaslatait a 2014. évi béremelésekkel kapcsolatban, s a párbeszéd kora tavasszal megkezdődött, de nagyon vontatottan halad - rögzíti közleményében a HDSZ. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy egy növekvő gazdaságban, több éves kihagyás után sem törekszenek a cégek arra, hogy javítsák a munkavállalók jövedelmi pozícióját. Ez is közrejátszhat abban, hogy az új német minimálbér fokozhatja a hentesek külföldi munkavállalását.

A szakszervezet szerint a 2012-2013-as kormányintézkedések után részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonba került húsipari vállalkozások helyzete további kiemelt figyelmet kíván a tulajdonosoktól, a szaktárcától annak érdekében, hogy az érintett húsipari cégek, munkahelyek megmaradjanak.

A Pápai Hús 1913. Kft. helyzetének rendezése érdekében hozott 2013. decemberi kormányhatározat végrehajtása a szakszervezet szerint vontatottan halad. A HDSZ úgy látja, a húsipar általános helyzetének, versenyképességének további javítása érdekében elengedhetetlen lenne az áfacsökkentés továbbvitele az élelmiszerek, így a húsipari termékeknél is.

A sertéságazat fejlesztésére kidolgozott stratégia elfogadását helyes kormányzati döntésnek tartotta a húsipari szakma és a HDSZ is, az érdekképviselet szerint azonban ennek pozitív eredményei egyelőre nem látszanak, a vágósertés állomány nem növekszik, inkább csökken.

A szakszervezet bízik abban, hogy a 2014-2020 közötti uniós forrásokból a kis- és közepes vállalkozások mellett a nagyobb húsipari cégek is részesülhetnek. A közlemény kitér arra is, hogy az orosz húsexport leállítása - különösen a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges negatív hatása miatt - aggodalommal tölti el a húsipar munkavállalóit. A kormányzat remélhetőleg mindent megtesz annak érdekében, hogy újra elindulhasson az exporttevékenység - teszik hozzá.