Óriási károkat okoz és az "egekbe röpíti" a húsárakat az Egyesült Államokban a sertések járványos hasmenését kiváltó vírus, amely újra és újra felbukkan az ottani telepeken. Növeli az aggodalmakat, hogy az amerikai állatorvosok nem értik, miért nem alakul ki védettség a kórokozóval szemben a fertőzésen átesett állományokban. Az USA-beli járvány jót tett viszont az Európai Uniós - így a magyar - sertéságazati szereplőknek, mivel a kiesett amerikai szállítmányok miatt nőtt a termékeik iránti világpiaci kereslet. Ez ellensúlyozta az orosz hatóságok év eleji döntést, amellyel az összes EU-tagállam szinte valamennyi sertéstermékét kitiltották az orosz piacról. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint Brüsszel megtette a szükséges intézkedéseket az amerikai sertésvírus behurcolása ellen, és az utóbbi időszakban egyáltalán nem érkeztek Magyarországra élő sertésszállítmányok az USA-ból.

Egy indianai farmon újra megjelent idén márciusban a sertések járványos hasmenését okozó vírus (PED), amely az utóbbi időszakban rendkívül nagy károkat okozott az Egyesült Államokban. A Reuters összefoglalója szerint a kórokozó mintegy 7 millió sertést pusztított el az azonosítása óta eltelt egy évben, és az egekbe lökte az amerikai sertésárakat.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) információ szerint a hasított súlyban kifejezett amerikai sertésár 2,65 dollár/kg volt áprilisban, és 54 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak - közölte a Reuters szintén rekordokat döntöttek, és további drágulás sem kizárt, ha a betegség az amerikai sertésállományt ismét megtizedeli.

Az aggodalmak máris fokozódnak a vírus újbóli felbukkanása miatt, mert sokan attól tartanak, hogy az amerikai állattenyésztők újra hatalmas veszteségeket szenvednek. Különösen azért nagy a bizonytalanság, mert egyelőre nem tudják az okát annak, miért fertőzte meg ilyen rövid idő alatt a kórokozó azokat a telepeket, amelyek a járványon egyszer már átestek. Eddig ugyanis úgy gondolták, hogy a betegséggel sújtott állományokban a vírussal szemben immunitás alakul ki, amely több évig megvédi az állatokat az ismételt fertőzésektől.

A PED elsősorban a malacoknál okoz komoly elhullásokat, a felnőtt állatokra kevésbé veszélyes. A vírus az embert nem fertőzi meg, így élelmiszerbiztonsági gondokat sem vet fel. Állattenyésztési károkozása viszont jelentős lehet, ha a járványok ismétlődő kitörését nem sikerül megállítani. USA-beli állatorvosok szerint a betegség a fertőzött trágyával juthat egyik állatról a másikra, a telepek között pedig a szállító járművek és a takarmányok terjeszthetik.

Oroszország felfüggesztette az USA-ból származó sertések importját, hogy megelőzze a kórokozó behurcolását - jelentette be a múlt héten az orosz állategészségügyi hatóság (Rosselkhoznadzor). A betegség az USA mellett már Mexikóra, Kanadára és Japánra is átterjedt, és a Rosselkhoznadzor szerint most megvan az esélye annak, hogy az USA-ban tovább rosszabbodik a helyzet. Oroszország mellett egyébként Kína és Mexikó importálja a legtöbb sertést az USA-ból.

Mint ismert, Moszkva a Litvániában felbukkant afrikai sertéspestisre hivatkozva az év elején a teljes Európai Unió szinte valamennyi sertéstermékét is kitiltotta, és a magyarországi húsipart is érintő intézkedést azóta sem vonta vissza. Ezt követően a Rosselkhoznadzor májusban tizennégy hazai élelmiszeripari - nagyrészt húsipari - vállalatot külön is tiltólistára tett, mivel állítólag különböző hiányosságokat talált a cégek magyarországi ellenőrzésekor, bár többen e döntést szimplán kereskedelempolitikai retorzióként értékelik az orosz-EU húsvitában, amelyet Brüsszel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elé vitt.

A magyar éves húsexport mintegy 10 százaléka irányult az orosz piacra, a teljes uniós húskivitelből pedig Oroszország 25 százalékkal részesedett - közölte az agrarszektor.hu-val Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Ezért az unióra vonatkozó orosz hússtop komoly gondokat okozhatott volna a belső EU-piacon, ha a kitiltott termékeket nem sikerül máshol értékesíteni. E szempontból az USA állategészségügyi gondjai kifejezetten kedveztek az uniós sertéságazati szereplőknek, mivel a kieső amerikai hússzállítmányok miatt nőtt az EU-termékek iránti világpiaci - elsősorban távol-keleti - kereslet.

Éder Tamás szerint ennek tudható be, hogy a májusi EU-s sertéspiaci átlagár elérte a tavalyit, és messze meghaladja az elmúlt öt év átlagát. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai azt mutatják, hogy Magyarországon is hasonló tendencia érvényesül. A hasított súlyra vetítetett kilónkénti hazai sertésár 478,34 forint volt áprilisban, amely ugyan 1,9 százalékkal még elmarad a 488 forintos egy évvel korábbitól, de 12 forinttal meghaladja az idén márciusban regisztrált, 466 forintos kilónkénti felvásárlási árszintet.

A PEDv (porcine epidemic diarrhea) vírusa úgynevezett alfacoronavírus, amely feltehetően széles körben jelen van Nyugat- és Közép-Európában - közölte az agrarszektor.hu érdeklődésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Van azonban egy jóval agresszívabb, deltacoronavírus (PDCoV) nevű változata is, amely sokkal komolyabb pusztítást végez a sertésállományokban.

A VM információi szerint a PEDv-t az Egyesült Államokban 2013-ban mutatták ki először, a deltacoronavírust pedig 2014 februárjában. A deltacoronavírus csak Észak-Amerikában és Ázsiában fordul elő, az Európai Unió területén még soha nem mutatták ki, így Magyarországon sem fordult elő.

A sertések coronavírusai hasmenéssel és hányással járó kórképet idéznek elő, de az enyhébb lefolyású betegségeket okozó európai PED vírus nem tartozik a jelentős gazdasági kárt okozó betegségek közé, mivel a megbetegedett állatok általában maguktól meggyógyulnak. Ezzel magyarázható, hogy nem vonatkozik rá bejelentési kötelezettség, és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) listáján sem szerepel.

A deltacoronavírus esetében viszont a fertőzött malacokban az elhullás 50-100 százalékos is lehet. Növendékekben változó súlyosságú, a többi hasmenést okozó kóroktól klinikailag nehezen elkülöníthető hasmenést okoz, míg a felnőtt sertésekben az elhullási arány alacsony.

A VM tájékoztatása szerint az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Állat- és Növényegészségügyi Szolgálata garanciát vállal arra, hogy élő sertéseket csak 40 napos elkülönítést követően szállítanak az EU-ba, így a 4-5 napos lappangási idejű PED-del fertőzött állatok kiszűrhetők lehetnek. Emellett minden sertéseredetű vérterméket az EU jogszabályi előírásainak megfelelően állítanak elő és ellenőriznek. Az unió állat- és növénykereskedelmi nyomonkövetési rendszere alapján az elmúlt egy évben az USA-ból nem érkezett Magyarországra élő sertésszállítmány - állapította meg a VM.

A deltacoronavírusos hasmenés behurcolásának megelőzésére az Európai Bizottság védelmi intézkedéseket is életbe léptetett, amelyeket egy végrehajtási rendeletben hozott nyilvánosságra. Az új szabályozás előírja, hogy sertések takarmányozására szánt, harmadik országból származó sertés eredetű vértermékek esetében minimum 80 ºC-os hőkezelést kell alkalmazni, ezt követően pedig a terméket további 6 hétig szobahőmérsékleten kell tárolni a vírus ártalmatlanítására. A kezelés megtörténtét a vértermék-szállítmányokat kísérő, a fenti rendelet előírásának megfelelő állategészségügyi bizonyítványban kell igazolni.