Egy salátatörvény részeként ma kerül a parlament elé az a törvénymódosítási javaslat, amelynek elfogadásával lehetővé válik, hogy díj ellenében kiváltható, úgynevezett ellenőrző jegyet lehessen bevezetni valamennyi importból származó, földrajzi jelzés nélküli (FN) borra is. Az ellenőrző jegyet a szakmaközi szervezetként működő - így piacszabályozási feladatokat is ellátó - Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) bocsátja ki, és azt a forgalmazóknak kötelezően meg kell majd vásárolniuk, ha október 15-e után kérelmeznek származási bizonyítványokat. Az ellenőrző jegyért literenként 30 forintot kell fizetni, de az intézkedés minden megkezdett liter borra vonatkozik majd, így például egy 0,75 literes, palackos kiszerelésű bornál a díj egy literre vetítve 40 forint lesz.
A HNT még augusztus 5-én döntött az ellenőrző jegy életbe léptetésről, és erről szóló határozatát meg is jelentette. Az idevonatkozó szabályozás szerint azonban az intézkedést alapesetben csak saját tagjaira alkalmazhatja, ezért az import elleni fellépés érdekében szükségessé vált a beavatkozás kiterjesztése a nem HNT-tag piaci szereplőkre is.
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény viszont rögzíti, hogy csak olyan piaci intézkedéseket lehet kiterjeszteni, amelyek már legalább egy éve hatályban voltak. Ezért az Országgyűlés most várhatóan törli majd a jogszabályból azt a passzust, amely a kiterjesztést időkorláthoz köti. A tervezett módosítás összhangban áll a jelenlegi uniós szabályozással, amely már nem követel meg egyéves megelőző időszakot, de a magyar parlament a hazai szakmaközi jogszabályt eddig nem igazította hozzá az időközben megváltozott uniós jogi környezethez.
Ha a törvénymódosítás megszületik, a HNT kezdeményezi a földművelésügyi miniszternél, hogy alkosson rendeletet az ellenőrző jegy kiterjesztéséről. A korábbi nyilatkozatok szerint az agrártárca ígéretet tett arra, hogy a szükséges rendeletet megjelenteti, mivel fel kíván lépni a gyenge minőségű és olcsó - elsősorban Olaszországból származó - importborok ellen.
A statisztikák szerint Olaszországból évente 500-600 ezer hektoliternyi bor érkezik Magyarországra, nagyrészt irreálisan alacsony árú folyóborként. A hazai bortermelés 20 százalékát is elérő behozatal zavarja a piacot, és - leginkább a kunsági borvidéken - a szőlőfelvásárlási árak letörésével fenyeget. A lédig kiszerelésű importból nagyrészt alacsony árkategóriájú FN (asztali minőségű) borok készülnek, ezért válhatott szükségessé az ellenőrző jegy bevezetése e termékszegmensben.
A 30 forintos pluszdíj csökkentheti az azonos kategóriájú hazai és importborok közötti különbséget, így hozzájárulhat ahhoz, hogy a behozott tételek ne teremtsenek irreális árversenyt. Ez pedig kiegyensúlyozottabb szőlőfelvásárlási árakhoz vezethet, bár az idei termés eleve jóval kisebb lesz a vártnál a kedvezőtlen időjárás - elsősorban a jelentős lisztharmatfertőzés - miatt. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a tavalyihoz hasonló, 390 ezer tonnás szőlőmennyiség kevésbé nyomja majd a piacot a korábbi várakozásokhoz képest.
A nemzeti tanács a szőlőárak stabilizálása érdekében határozott arról is, hogy literenként 22 forintos fejlesztési támogatást nyújt azoknak a HNT-tag termelőknek, akik FN-boraikat kizárólag hazai szőlőből állítják elő. A támogatást azokra a borokra lehet majd igénybe venni, amelyekre a piaci szereplők október 15-e után kérnek származási bizonyítványokat.
Az intézkedés csökkentheti azon HNT-tag borászatok többletköltségeit, amelyek FN-borokat készítenek. A 30 forintos díjat ugyanis nem csak a behozott, hanem a hazai előállítású FN-borokra is meg kell fizetni, mivel az uniós szabályozás szerint e szempontból nem lehet különbséget tenni a magyar és a külföldi termékek között. Egyes felvásárlók ezért már az ellenőrző jegy bevezetésének hírére kilátásba helyezték, hogy pluszkiadásaik miatt csökkentik idei szőlőfelvásárlási áraikat. A 22 forintos támogatással viszont ténylegesen csak literenként 8 forintos többletköltséggel kell számolniuk, miközben a HNT ennyiből finanszírozhatja az ellenőrzőjegy-rendszer működtetését.
A 22 forintos támogatásra azok a HNT-tag borászatok is jogosulttá válnak, amelyek importálnak, illetve hazai szőlőből is készítenek FN-borokat. A literenként 30 forintos díjat minden FN-boruk után meg kell fizetniük, de a kizárólag magyar alapanyagból előállított termékekre kérhetik a 22 forintos literenkénti támogatási összeget. Így a 30 forintos ellenőrző jegy kiterjesztése a nem termelő, hanem csak importborokat palackozó és forgalmazó piaci szereplőket, illetve a nem HNT-tag borimportőröket sújtja, amelyek közé például a külföldi tulajdonú üzletláncok is tartoznak.
Ugyanakkor a kiterjesztéssel bezárulnak azok a kiskapuk is, amelyekkel egyes hazai - HNT-tag - borászatok is kijátszhatták volna az ellenőrző jegyeket. A legnyilvánvalóbb ilyen kiskapu az lett volna, amikor egy hazai borászat az importált olasz lédig alapanyagból készített palackos FN-borokat például Szlovákiába szállítja, majd az ott alapított cégével ugyanazon tételeket Magyarországon hozza forgalomba. Ha nincs kiterjesztés, a 30 forintos literenkénti ellenőrző jegyet ez esetben nem kellett volna megvenni, mivel a nem HNT-tag szlovák leányvállalatra nem vonatkozhatott volna a HNT intézkedése.
Az ilyen típusú trükközést könnyíti, hogy az FN boroknál könnyen el lehet "tüntetni" a származást is. Ha például az olasz lédig borokhoz akármilyen arányban magyar borokat házasítanak, az FN-borokat európai uniós származású borokként is forgalomba lehet hozni a házasított tételek származásának tényleges feltüntetése helyett. Így az FN-boroknál jóval nagyobb az esélye az "utaztatásos" és más típusú áfacsalásoknak is, amelyek szakértők szerint a hazai borpiacon is tetten érhetők. Ezért a sorszámmal ellátott ellenőrző jegyek bevezetése nem csak az importot nehezítheti, hanem a nyomon követhetőség javításával a borpiac kifehéredéséhez is hozzájárulhat - érvelnek borászati szakértők.
