A kormány által tavaly év végén elindított BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program határozott célja biztosítani, hogy a borrégió középtávon vezető szerepet töltsön be Európa világörökségi borvidékei között. Ennek az évtizedes fejlesztési programnak egyik alapdokumentuma a most elfogadott kezelési terv és az ennek alapján születő kezelési kézikönyv. A komplex fejlesztésekre az évtized végéig akár több mint 100 milliárd forint fejlesztési forrás is érkezhet a régióba. "A világörökségi cím, az örökséggel való gazdálkodás kötelezettsége egyedülálló esélyt kínál egy korszerű, komplex tájgazdálkodási és borvidéki modell újraépítésére a XXI. század elején. A kezelési terv ennek a folyamatnak az egyik alapdokumentuma, a fejlesztési program egyik fontos pillére és sok szempontból mérföldkő a hazai örökségvédelem rendszerében is" - hangsúlyozta Soós Gábor, a kezelési terv összeállításának koordinálását végző Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ főosztályvezetője, aki ugyanakkor kiemelte, hogy a kezelési tervben foglaltak csak az érintettek teljes összefogása mentén valósulhatnak meg.

"Fontos látni, hogy a Tokaj Borvidék világörökségi státuszát megerősítő most elkészült kezelési terv sok fontos szabály és korlát meghatározása mellett egyedülálló fejlesztési lehetőséget biztosít a térségnek. Tokaj-Hegyalja fejlesztési programja és a források hatékony felhasználása csak a világhírű borvidék értékeinek megőrzése, a világörökségi kultúrtáj megóvása és a hagyományok ápolása mellett történhet" - mondta a kezelési terv kapcsán Kolozsváry-Kiss Árpád, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Arról mind a Forster Központ, mind a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács képviselői biztosították a társadalmi egyeztetés résztvevőit, hogy a kezelési terv nem az asztalfióknak készült, hanem egy valóban figyelembe veendő dokumentum. "A kezelési terv végrehajtásáról kormányrendelet készül, amelynek hatályba lépését követően egy kézikönyvet is összeállítanak. Ez mindenki számára kézzelfogható módon írja majd le az elvégzendő feladatokat, az operatív tudnivalókat" - emelte ki Kolozsváry-Kiss Árpád, aki hozzátette, hogy a világörökségi kezelési tervet hétévente felülvizsgálják és pontosítják majd, hiszen az elért eredményeket, a visszacsatolásokat, valamint az idő közben felmerülő változásokat rendszeresen be kell építeni a dokumentumba.