Sokan nem tudják, de botritisz nélkül, nincs aszú, és, ha a klímaváltozás eltünteti az előbbit, akkor nem lesz többé a világon egyedülálló természetes édes bor, vagyis Tokaj zászlóshajója is elsüllyed - írja az Index. dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének vezetője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, a Patrícius Borház birtokigazgatója szerint azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Azért sem, mert az utóbbi egy-két évtizedben a borvidék elindult a több lábon állás útján, és egyre többen és merészebben nyúlnak a száraz furmintokhoz.

Emellett az utóbbi években arra is rájöttek, hogy egységes bormarketing nélkül Tokaj-Hegyalja lassú kivérzésre van ítélve, ezért egyre többen gondolják úgy, egy irányba kell fordítani a szekér rúdját.

Arra ugyanakkor egyelőre nincs túl nagy esély, hogy a klímaváltozás hatalmas károkat okozzon, az azonban egyértelmű, hogy a világörökségi borvidék éghajlata is kissé változik. Erre jó példa, hogy 2018-ban annyira berobbant a tavaszba a nyár, hogy a szőlő érési folyamata hetekkel az átlagos előtt járt, és a hagyományos októberi Tokaji Nagyszüretet már szeptember elején meg kellett tartani. Emiatt azonban például a botritisznek nem volt ideje elvégezni a munkát, mire ugyanis bejöttek a szeptemberi hűvösebb napok, a termés nagy részét már leszedték. 

Az aszúsodáshoz három dolog kell: hűvös, párás hajnalok, száraz, meleg nappalok és az ideális mikroklíma. Persze az sem árt, ha a gomba megjelenésekor a szőlő cukortartalma már elérte a 19-20 fokot. A tokaj-hegyaljai főbb szőlőfajták - muskotály, hárslevelű, furmint - egyaránt jól aszúsodnak megfelelő időjárás esetén. A két folyó, a Bodrog és a Tisza közelsége, a dűlők elhelyezkedése, a vulkanikus kőzet miatt olyan mikroklíma uralkodik a térségben, amely a világon egyedülállóan alkalmas az aszúképződésre. Mindez nem jelenti azt, hogy minden évben automatikusan megfelelő mennyiségű és minőségű aszúszüretre lehet számítani. Átlagosan háromévente adódik egy kiemelkedő évjárat, azt kell megbecsülni, és abból tartalékolni az ínségesebb időkre. 

A Tokaj-Hegyalja Egyetem tanszékvezetője szerint az biztos, hogy a botritisz még sokáig jelen lesz a régióban, aminek az egyik oka az, hogy a Zempléni-hegységnek a hegyaljai részén a makroklíma száraz kontinentális. A hegyek védenek az északról betörő szelektől, amelyek nem söprik ki a párát ősszel sem, ezért az aszúképződéshez szükséges ideális adottságok még sokáig megmaradnak.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor