Évekig emelkedett, idén viszont megint csökkenést mutat a magyar káposztafélék termőterülete. Ebben az évben 5 ezer hektáron folyt fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el a Syngenta hagyományos szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendeztek, a hazai termelés egyik központjában.
A káposztafélék termőterülete évek óta hullámzik - hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta zöldség kampánymenedzsere.Ezt több tényező idézi elő: egyrészt csökken a fogyasztás mennyisége, a káposztafélék elvesztették a hagyományos téli vitaminforrás szerepüket, hiszen egész télen rendelkezésre állnak az üvegházakból kikerülő, vagy a mediterrán országokból érkező paradicsom-, paprika- és salátafélék. Másrészt a gasztronómia új irányzatai sem kedveznek ezeknek a termékeknek. A karfiol és brokkoli még csak-csak "divatos" zöldségféle, de a savanyúkáposzta, vagy a kelkáposzta egyre kevesebbszer kerül az új generációk asztalára. A fogyasztás csökkenése a kereslet csökkenésével jár, ami a termelés volumenének csökkenését okozza. És még nem is beszéltünk az importáruról, amely a tőlünk északabbra eső klasszikus "káposztás" országokból érkezik.
Európai viszonylatban Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország, Hollandia a legnagyobb termelők, de Kelet-Európában is vannak jelentős területek Romániában, Moldáviában, Szerbiában, Macedóniában. Magyarország nem meghatározó az európai termesztésben, ez alól kivétel a kelkáposzta, amely Magyarországon kívül még Olaszor-szágban és Franciaországban igazán népszerű termék, máshol alig ismert vagy alig fogyasztott.
Az európai termesztés idei legnagyobb kihívása az orosz mezőgazdasági embargó miatti termékfelesleg lesz a következő hónapokban, prognosztizálják a szakértők. Ennek a következményei súlyosak lehetnek az unió területén termelők számára. Nagyon sok eladhatatlan termék halmozódhat fel, ez drámaian lenyomhatja az árakat, ezáltal veszteségeket okoz a gazdálkodóknak. A magyar ágazat számára az biztosíthat némi lehetőséget, ha az élettani szempontból rendkívül fontos, hazánkban termett káposztafélék a tudatos, hazai terméket kereső fogyasztók látókörébe kerülnek.
Mint megtudtuk: ugyan a betakarítás még nem fejeződött be, de látszik, hogy a várható termésátlag fejeskáposztából 40-120 tonna, karfiolból 30-45 tonna, a brokkoliból 20-30 tonna, míg a kelkáposzta és a vöröskáposzta esetében 30-50 tonna hektáronként. A termésátlag valamivel magasabb, mint a száraz években, de az összképen ront a gombás betegségek okozta kártétel. Területenként eltérő a veszteség mértéke, a fajtahasználatnak, a növényvédelemnek és adott térség időjárási körülményeinek köszönhetően.
Az idei év a korábbiaktól eltérően teljesen új növényvédelmi kihívásokat hozott a gazdálkodók számára - mondta Antal Gyula.A rendkívül csapadékos időjárás miatt a gombás és baktériumos megbetegedések sora bukkant fel. Míg az elmúlt évek inkább a rovarinvázióról, káposztalégy és bolha, tripsz és liszteske problémákról szóltak, addig idén az erwinia, a xanthomonas, az alternaria és peronoszpóra okozott gondokat a termesz-tőknek.
