Miközben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő vállalkozások életét számos belső és külső probléma nehezíti - időjárási anomáliák, áringadozások embargó, importnyomás, árfolyam-kockázatok stb. - meggyőződésem, hogy mind eltörpül a feketegazdaság okozta halmozódó és összetett károk mögött.

A probléma nem hazai jelenség, sőt vannak az Európai Unióban nálunk jelentősen rosszabb helyzetű tagállamok is. Mégis, annak kapcsán, hogy 2015. január elsejétől 5 százalékra csökken a szarvasmarha, a juh és a kecske "köztes" áfája, érdemes elgondolkodni az adóelkerülés romboló hatásairól az agráriumban.

Mekkora a rejtett gazdaság Magyarországon?

Műfaji adottság, hogy a feketegazdaság méretéről kevés információval rendelkezünk. Két forrás segít helyén értékelni a problémát. Az egyik az Európai Unió nemrégiben közzétett tanulmánya arról, hogy mennyi forgalmi adótól eshettek el a tagállamok. E szerint Magyarország 2012-ben mintegy 3700 milliárd forint áfát szedhetett volna be. Ezzel szemben a tényleges bevétel 2800 milliárd forint volt. A kettő közötti különbség (900 milliárd Ft) alapján csaknem 25 százalékos a be nem szedett adó aránya. Ennél hatékonyabban szedi be az áfát Hollandia, Finnország, Luxemburg, ahol 5-6 százalék mindössze a különbség. Nálunk rosszabb az arány például Romániában (44%) Szlovákiában (39%) Litvániában (36%). Az Európai Unió a tagállamok egyeztetett fellépését sürgeti a visszaélések ellen.

A másik forrás az Agrárgazdasági Kutató Intézet idei tanulmánya, amely a rejtett gazdaság élelmiszer-termelésben való szerepét vizsgálja. E szerint Magyarország az európai középmezőnyben van a rejtett gazdaság GDP-hez viszonyított aránya tekintetében (a 2013. évi becslés 22,1%). Becslésük szerint, az élelmiszergazdaságban 32,5-49,9 százalék között van a rejtett gazdaság aránya.

A különböző mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmai, szakmaközi szervezetek nyilatkozataiban szintén 30 és 50 százalékos feketegazdasági arányokkal találkozunk, mint szakmai becslés. Könnyen belátható, hogy ezen arányok jelentős mérséklése mekkora versenyképesség-javulást tudna okozni. E szintek kialakulásának hátterében súlyos morális, társadalmi, adózási, piaci, gazdasági problémákkal találkozunk. A helyzet összetettsége és mélysége egyértelművé teszi, hogy elhúzódó kezelésre kell felkészülni. Ugyanakkor az is látszik, hogy mivel ez az első számú probléma az élelmiszergazdaságban, e téren lehet a legnagyobb sikereket is elérni. Másképp fogalmazva, létkérdés, a fejlődés, adottságaink kihasználásának kemény akadálya a feketegazdaság. A mezőgazdaságba jutó igen komoly támogatási összegek hasznosulásának is ez a legerősebb gátja. E tekintetben az évtizedből hátra lévő évek igen nagy jelentőségűek. Ha nem sikerül a várható támogatás-csökkenésekre felkészülni, olyan versenyképes üzemi és termelési szerkezetű mezőgazdaságot, élelmiszeripart kialakítani, amelyet nem tart gúzsban a feketegazdaság, akkor hosszú időre elbúcsúzhatunk a fenntartható fejlődéstől az agrárgazdaságban.

Erőfeszítések az agrárpiacok fehérítése érdekében

Mindezek fényében kell értékelnünk azokat az erőfeszítéséket, amelyek az utóbbi időben történnek az agrárpiacok fehérítése terén. Ezek közé tartozik a most asztalon lévő tervezet: az élő- és félsertésre vonatkozó áfa csökkentésének mintájára tovább bővíti a kormány az adókedvezményt.

Ezt az intézkedést sem szabad önmagában vizsgálni. Jól érzékelhető ugyanis, hogy egy olyan csomag része, amely több ponton próbálja gátolni a feketegazdaság működését. Önmagában a forgalmi adó csökkentésének kiterjesztése a sertés után más nagy testű állatokra nemzetgazdasági szempontból nem nagy jelentőségű, de egyrészt azt mutatja, hogy kedvezőek a tapasztalatok a sertés és félsertés kapcsán, másrészt, hogy a kormány folytatja a mezőgazdasági áfa-csökkentést. A kis lépések jelzik a szűk költségvetési mozgásteret is.

A marha, juh és kecske piacán azokra a kedvező hatásokra számítok az áfa csökkentésének hatására, amelyeket már a sertés piacán is érzékelni lehet. Ezek az állatforgalom fehéredése, az élőállat-import motivációinak csökkenése, tér az állomány növekedéséhez. Ezeket a hatásokat fogják erősíteni a csomag további elemei, mint például az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (Trade Controll) bevezetése, vagy az adóhatóság adóbehajtási hatékonyságának emelése, a havi áfa-bevallások kiterjesztése, vagy a tételes áfaösszesítő összeghatárának egymillió forintra való csökkentése. Mivel jellemzően nemzetközileg szervezett visszaélésekről van szó, a környező országok adóhivatalaival való együttműködés szélesítése is fontos része a csomagnak. Ez is alátámasztja, hogy korántsem hazai sajátság a forgalmi adó meg nem fizetése.

Továbbra is meggyőződésem, hogy a feketegazdaság visszaszorulása nem várható egyetlen tényező, a forgalmi adó mérséklésétől. Komplexen, a motivációk mérséklése, a kockázatok növelése által lehet elérni, hogy többen válasszák a legális utakat az élelmiszer termékláncban is.

Álljon itt végül példaként a - visszaélésektől hangos - dobozos tejek piaca. Ezen a piacon, elsősorban a kormányzati intézkedések hatására, jelentősen emelkedett a hazai piaci szereplők élettere. Akik emiatt bővíteni tudták kapacitásaikat és biztosabb piacot jelentenek a tejtermelők számára.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Zrt.
Agrár Központ