Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a bioinnovációs központ avatásán elmondta, hogy az országok gazdasági fejlettsége és sikere szempontjából az agrárgazdasági kutatás, fejlesztés és innováció hatékony stratégiai befektetés, ami javítja az ágazat eredményességét, növeli a jövedelemtermelő képességét. "A magyar mezőgazdaság versenyképességének záloga a korszerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek minél szélesebb körű alkalmazása és az innováció térhódítása. A keszthelyi bioinnovációs központ egyszerre szolgálja az oktatói-kutatói tevékenységet, valamint a technológiai és tudástranszfert, hozzájárulva ezzel a magyar agrárium és a vidék fejlesztéséhez."
A minisztérium álláspontja szerint a bioinnovációs központ szervesen kapcsolódik a kormány azon célkitűzéséhez, amelynek lényege, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak és a vidék a nemzet motorja legyen. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, amelynek középpontjában a minőségi termelésnek, a környezettudatosságnak és az élelmiszerbiztonságnak kell állnia.
A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy miként képes reagálni a világban felbukkanó problémákra. A klímaváltozásra, az élelmiszerellátás biztonságára, az élelmiszerek és energiahordozók árának ugrásszerű növekedésére Magyarországnak is válaszokat kell adni. Kulcsfontosságú terület a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növénykultúrák termesztése, vagy éppen a megújuló energiaforrásokban rejlő tartalékok kihasználása. "A megújuló energiaforrásokra épülő gazdálkodás, az ökológiai termelés, a környezetbarát rendszerek, a tájgazdálkodás ma még forradalmian új fogalmak, holnap azonban már a hétköznapi élet szerves részei lesznek".
Polgár J. Péter, a Georgikon dékánja ismertette, hogy a keszthelyi intézmény évtizedek óta végez sikeres kutatási programokat, s az új bioinnovációs központ további lehetőségeket biztosít a szakemberek, az oktatás és a gazdálkodók számára. Friedler Ferenc, az egyetem rektora arról beszélt, hogy Európa első és azóta is működő agráregyetemének legfontosabb feladata a vidékfejlesztésben való részvétel.
A Festetics Imréről - a Georgikont alapító Festetics György 250 éve született agrárszakember testvéréről - elnevezett központban öt laboratórium működik két részlegben. 486 millió forintos beruházással létrehozott Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ része az élelmiszer- és takarmányanalitikai laboratórium, a növényegészségügyi és károsítódiagnosztikai laboratórium, a talajminőségi laboratórium, valamint a növényvédő gépeket mérő és minősítő laboratórium. A Biotechnológiai Oktató- és Kutatóközpontban molekuláris és in vitro növény-biotechnológiai laboratórium működik.
