Leskó előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a finanszírozások jelentős része a támogatásokon kívülről kell, hogy érkezzen, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a fejlesztésekhez és a beruházásokhoz - az agráriumban is - szükség van önerőre, és egyéb forrásokra, amik megteremtik a pályázati pénzek felhasználásának lehetőségét. Ezen a ponton pedig sokak számára igazi mentőövet jelent az AVHGA Intézményi kezességvállalása.
Az alapítvány, Leskó elmondása szerint, egyfelől jó a bankoknak, hiszen 85%-ban az állam is garanciát vállal az ügyletekre, ami jelentős kockázatcsökkentő tényező és segíti a kiszámíthatóságot, illetve jó az ügyfeleknek, hiszen könnyebben, és akár jobb kondíciókkal juthatnak a beruházásokhoz és a fejlesztésekhez szükséges forrásokhoz. A vállalkozásoknak így javul a hitelfelvételi pozíciója, az állami garancia, a kockázatcsökkentés, a kiszámíthatóság, és a jobb kondíciók pedig minden oldal versenyképességét növelik.
Bár az agráriumot manapság kimondottan szeretik finanszírozni a hitelintézetek, köszönhetően a ma még biztosnak mondható uniós forrásoknak, az alapítvány azonban még ezen is tud javítani, hiszen a vállalkozásoknak az alapítvány segítségével akár hosszabb futamidőre, alacsonyabb kamattal, és jobb kondíciókkal adnak hitelt a finanszírozó szervezetek, állítja Leskó.
Az alapítvány jelenleg 85%-ban a mikrovállalkozásoknak nyújt finanszírozási segítséget, a maradék 15%-on pedig a kis- és közepes vállalkozások osztoznak. De nem csak a vállalkozások méreteiben fókuszál a kicsikre az alapítvány, hanem területi egységek szempontjából is. Vagyis a források jelentős része inkább a kisebb, vidéki településekre koncentrálódik, meséli Leskó az alapítvány területi diverzifikálódásáról.
Összefoglalva a lényeget Leskó kiemelte, hogy az alapítványuk segíti a könnyebb forráshoz jutást azok számára, akiknek ez nehezebb lenne; alacsony díjak jellemzik a tevékenységüket; állami garanciát nyújtanak és kockázatot vállalnak át.
Az agrárium legjelentősebb finanszírozói közül a beszélgetésben részt vett Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, Soltész Gergő az FHB Bank vezérigazgatója, Szabó Levente a Takarékbank vezérigazgatója, valamint Takács Zoltán a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. Bár abban többnyire egyetértettek a hitelintézetek képviselői, hogy komoly pofonokat kellett elszenvedniük a közelmúltban, mely mind a felhasználható forrásokra, mind a hatékonyságra nézve jelentős terhet jelent.
Soltész Gergő elmondása szerint, "Nem csak az a probléma a bankokat érintő kormányzati "mélyütésekkel", hogy konkrét veszteséget okoznak, hanem az is, hogy rendkívüli módon leterheli az operációt, így a minőségi, professzionális és gyors ügyintézés is megsínyli ezeket a pofonokat. De természetesen ezeket kezeljük, hiszen most ez a feladat hárul ránk." A nem teljes mértékben stabil környezet komoly negatív hatással van mindenféle kiszámíthatóságra és együttműködésre, ami természetesen mind a banki, mind a vállalkozási oldalról igaz, teszi hozzá a szakember. A kockázatok azonban be kell építeni a termékekbe, amik meghatározzák a költségeket, kondíciókat. Vagyis együttműködés, bizalom és kiszámíthatóság kell a jó hitelezéshez és a fejlesztéshez.
A részünkről marad az aktivitás, de szeretnének nyitni a "kicsik" felől a nagyobb vállalkozások irányába - mondta Szabó Levente. "A kiszámíthatóság az egyik legfontosabb eleme a jól működő finanszírozási rendszernek. Az agrárium finanszírozásnak háttere mára kialakult hazánkban, így minden résztvevő számára tiszta lehet a piaci kép. Szabó kiemelte továbbá, hogy a helyben lét és a személyes kommunikáció alapvető fontosságú a mikrovállalkozások és az ősteremelői szektor kiszolgálására, de nem csak azért, mert fizikai a jelenlét, hanem azért is, mert a döntéseket megalapozó információk és tudás ott van helyben, és csak ott lehet hozzájutni, ami segíti az együttműködést.
Takács Zoltán, a Budapest Bank képviseletében azzal a megnyugtató hírrel kezdte felszólalását, hogy a bankot a jövőben is a stabilitás és a kiszámíthatóság fogja is jellemezni. "Komoly fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság itthon, mind technológia, mind innovációs szinten és a szakértői gárda tekintetében is, ami segíti a szektort ellenállóvá tenni bármilyen külső negatív hatással szemben. Ezt a tudást és tapasztalatot alapul véve és jól felhasználva tud majd a szektor minden szereplője külön-külön is tovább fejlődni." Takács hozzátette, hogy a jövő egyik legfontosabb kérdése az élelmiszeripar fejlesztése, amihez kulcsfontosságúak lesznek az elérhető források, ily módon a banki finanszírozás is.
Krisán László, a KAVOSZ részéről pedig úgy nyilatkozott, "Bár a remény hal meg utoljára, de túl nagyok voltak a pofonok ahhoz, hogy könnyen felálljon a szektor, így tovább fog tartani a kilábalás, és nehezebb lesz, úgyhogy az optimizmusra még kevés okunk van." A szakértő véleménye szerint, ha mindenkinek adnak pénzt, akkor kevés jut mindenkinek, ezért van szükség arra, hogy kiválasszunk igazán fontos, és komoly hozzáadott értéket termelő szektorokat, alpiacokat, melyekhez érdemes csoportosítani a meglévő forrásokat. Hogy lesz-e hitel a mostohagyermekként kezelt állattenyésztésnek, Krisán úgy reagált, "Meg kell oldani az önerő és az előfinanszírozás kérdését az állattenyésztőknek. Erre kell elkülöníteni speciális forrásokat, és eszközöket is."