A fehérorosz és hongkongi piaci nyitások kapcsán érdemes áttekinteni, hogy az állategészségügyi betegségek - elsősorban a kéknyelv vírus - miatti nehézségek a kérődzők, főként a húsmarhák piacán milyen helyzetet idéztek elő, és mi várható tavasszal.

A szép bikákat persze kimazsolázták

A beviteli tilalmak további fokozatos enyhítése várható az előttünk álló hetekben. Erre nagy szükségünk is van, hiszen a zárlat miatt sok túltartott állat várja vevőjét, miközben takarmányt fogyaszt. Ezek többsége persze üsző, hiszen a szép kisbikákat azért a kereskedők "kimazsolázták" és gyűjtőtelepekre vitték. Ezt leginkább a betegséggóctól távoli megyékben lehetett és lehet tapasztalni. A helyzetet, a hatalmas kínálatot a tavaszi ellések tovább fogják fokozni.

A kilátások elemzéséhez kissé vissza kell tekintenünk. Miután a környező országokban felütötte fejét, sajnos nem sok esélyünk volt arra, hogy minket elkerül a kéknyelv járvány, és továbbra is fenn tudjuk tartani 2008 óta tartó mentességünket. Tavalyi nyáron egyre közelebbről jöttek - az elsősorban a szúnyogok által terjesztett - vírusos betegséggel kapcsolatos hírek. Görögország, Törökország, Bulgária, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Szerbia és Románia után októberre hozzánk is elért a járvány.

Emberre a kéknyelv nem veszélyes

Erről tudni kell, hogy csak kérődző állatok kapják el, vírusa emberre nézve ártalmatlan. A szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzőkre veszélyes betegséget november végéig öt megyében (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna és Baranya) regisztrálták: a hatóság 24 település 70 tenyészetében 169 pozitív állatot talált, amelyeket kiemeltek az állományokból és állami kártalanítás mellett leöltek, illetve levágtak. Leginkább a szarvasmarhák érintettek. Vágásuk és húsuk szállítása nem esik korlátozás alá, hiszen az nem okoz fertőzést.

A protokoll szerint elvégezték a szúnyogirtásokat, kijelölték a 40 napos, 20 kilométeres szállítási zárlati zónákat, és legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zónákat, ahonnan a kéknyelvűségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Szögezzük le, hogy nem a nemzetközileg is elismerten kiemelkedő színvonalú hazai állategészségügyi rendszeren múlt, hogy a szúnyogokkal hozzánk is eljutott a vírus.

Ilyenkor nincs törpeszúnyog

Az országos főállatorvos a kéknyelv betegség vonatkozásában 2014. december 3-tól kihirdette a vektormentes időszak kezdetét Magyarország teljes területére. Ez az év olyan része, amelyben a környezetben nem találhatók meg a kórokozó átvitelében szerepet játszó törpeszúnyogok. Ez az időszak a mai hazai éghajlati viszonyok mellett általában december elejétől február végéig tart. Jelentősége abban áll, hogy ettől kezdve lehetségessé vált a korlátozás alá eső területekről alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő, továbbtartásra irányuló állatszállítás, a szeronegatív egyedekre vonatkozólag.

Az alábbi térképen jól látható, hogy csaknem az ország teljes területét érintik a korlátozások. Az élőállatok karanténba kerülése és vérvizsgálata pedig igen megnyújtja időben, illetve költségessé teszi az értékesítést, hiszen tovább kell takarmányozni. Egy teljes vérvizsgálat ára több mint húszezer forint állatonként.

Joggal feltételezhető, hogy a fiatal állatok iránti kereslet növekedése összefügg az orosz piaccal is, hiszen vannak olyan országok, amelyek az EU termékeire vonatkozó embargó miatt nagy ütemben tudnak az orosz piacon növekedni. Ilyen például Törökország, ahol az amúgy is meredeken emelkedő belföldi kereslethez kapcsolódik a kivitel gyors bővülése. Orosz piacra irányuló baromfiexportjuk például 4,5-szeresére ugrott az elmúlt év első kilenc hónapjában.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a fiatal bikák és vágóüszők ára novemberben némi emelkedést mutatott. Ez havi átlagban 3-4 százalékos emelkedést jelent októberhez képest. Ami azonban a kilátásokat illeti, a nagy piaci kínálat miatt aligha számíthatunk érdemi áremelkedésre.

A  hasított meleg súlyban kifejezett, szarvasmarha termelői árakat a következő grafikon mutatja (Ft/kg):

A szektor nehéz helyzetét mutatja, hogy a KSH adatai szerint az élőmarhák kivitele és behozatala az elmúlt három évben folyamatosan csökkent mind mennyiségben, mind értékben. Magyarország élőmarha exportja 12 százalékkal, a kivitel értéke 20 százalékkal esett 2014 első tíz hónapjában 2013 hasonló időszakához képest. A legtöbb szarvasmarhát Libanonba, Ausztriába, Olaszországba, Görögországba és Horvátországba szállítottuk. Nettó exportőrök vagyunk ugyan, de a piac szűkülése látványos.

Összegezve: Míg a járványügyi helyzetet a téli időjárás, majd a vakcinázás fogja megoldani, addig a piaci helyzetet a nemzetközi kereslet élénkülése fogja segíteni. Kérdés előbbinél, hogy kapcsolódik-e majd hozzá támogatás, utóbbinál, hogy milyen mértékű lesz.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ