Ma is sokan tartanak attól, hogy a GM-növények széles körű köztermesztése nem csak beláthatatlan egészségügyi következményekkel járhat, hanem hatalmas környezeti kockázatot is okozhat. Számos vélemény szerint ugyanis a genetikailag módosított növények pollenje befolyásolhatja a hagyományos növények megtermékenyülését, egy úgynevezett "szupernövényt" hozva létre ezzel.
A heves vitákat kiváltó kérdésben újabb fordulatot hozhat az a tanulmány, amelyet a napokban közöltek a University of Guelph egyetem kutatói. A virágzó gyümölcsfákat tanulmányozva azonosították azt a gént, amelynek jelenléte befolyásolja a megporzást. A gén hatására olyan fehérje termelődik, amely elősegíti a növény önbeporzását, és a virág kinyílása előtt lezajlik a gyümölcsképzés. A kutatók szerint ilyet a természetben például az őszibaracknál tapasztalhatunk.
Ha ezt a gént a jövőben beültetik egy adott növénybe, hatására a pollenek nem szabadulnak ki, így nem vehetnek részt más, hagyományos növények megporzásában. Ezzel elkerülhetővé válik a nemkívánatos génszennyezés, amikor a GMO növények pollenjei megtermékenyíthetik a hagyományos kultúrnövényeket.
Európában ugyanakkor a genetikailag módosított fajtáknak ma leginkább éppen a kukoricatermesztésben van jelentőségük. Korábban az Európai Uniós is engedélyezett például olyan fajtákat, amelyek kukoricamoly-rezisztens gént tartalmaznak. A számtalan vitát kiváltó kérdésben azonban nem született konszenzus, mivel sokan továbbra is tartanak attól, hogy a GM-kukoricák pollenje Európában is jelentős génszennyezést okoz.
A tanulmány szerzői szerint a tudományos felfedezés segíthet megdönteni a génmódosított növényekkel szembeni előítéleteket, hiszen ezzel a változtatással nem jöhetnének létre a GMO növények pollenjével szennyezett növények. Ehhez azonban a valamilyen más okokból korábban már génkezelt növényeket újra módosítani kellene.
Az élelmiszer-termelőkön, illetve gazdálkodókon kívül a felfedezés hatással lehet a parfümipar szereplőire is, mivel az olyan illatos évelőknél, mint például a jázmin, a hagyományos termesztésnél a virágok kinyílásakor a illékony anyagok 80 százaléka elpárolog. Az azonosított gén hatására azonban a szirmok zárva maradhatnak, így a termesztők többet tudnak gyűjteni az értékes komponensű, iparban nagyrabecsült virágból.