2024. november 22. péntek Cecília

Lincshangulat a Hortobágyon - Hiába adott utasítást Orbán?

agrarszektor.hu
Lincshangulat uralkodhat el helyi gazdák egy csoportja szerint a Hortobágyon, mert több termelőnek nincs területe ahhoz, hogy áprilisban a téli szállásokról juhait és szarvasmarháit legelőre tudja hajtani. Földjeiket azért vesztették el, mert nem ők nyertek a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) korábban kiírt állami földhaszonbérleti pályázatain. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) - Orbán Viktor miniszterelnök utasítására - egy vizsgálatban azt állapította meg, hogy a megkötött szerződéseket "legalább 14 esetben" fel kell bontani, de a pályázatok zömében nem talált szabálytalanságot vagy jogsértést. Helyi gazdák szerint viszont most 40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha "halhat éhen".

Lincshangulatként jellemezte az agrárszektor.hu-nak Rezes Gábor helyi gazdálkodó a Hortobágyon mára kialakult helyzetet, mivel több gazdának nincs területe ahhoz, hogy a téli szállásokról áprilisban legelőre hajtsa haszonállatait. Az ügy előzménye, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság korábban új pályázatokat írt ki a lejárt haszonbérletű hortobágyi állami területekre, amelyeket jelentős részben nem a korábbi állattenyésztő bérlők nyertek meg.

Kik az "illetéktelenek"?

Körülbelül 40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha elhelyezése és takarmányozása került veszélybe, mivel a nemzeti park pályázatain olyanok szereztek földeket, akik nem foglalkoznak állattartással és csak a területekre járó uniós támogatásokhoz akartak hozzájutni - állítja Rezes Gábor. Szerinte a nemzeti park összesen 65 ezer hektár földet hirdetett meg, amelynek kétharmada jutott "illetéktelen", nem állattartással foglalkozók birtokába. A területek elvesztése különösen hatvan gazdálkodót érintett, akik együttesen 10-15 ezer hektártól estek el. A károsultak ma Váncsod határában "spontán összejövetelen" adtak tájékoztatást a helyzetről.

Az állattartók még januárban nyílt levélben kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány hozzon intézkedéseket az ügyben. Ismert ugyanakkor, hogy a kormányfő már több mint egy éve felkérte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy vizsgálja meg az HNP-t érintő földhaszonbérleti szerződéseket, illetve azok körülményeit "arra vonatkozóan, hogy történtek-e szabálytalanságok, jogsértések". A döntés előzménye, hogy helyi gazdák egy csoportja már akkor panasszal fordult Fazekas Sándor agrárminiszterhez, mert állításuk szerint visszaélések történtek a hortobágyi legelők újbóli bérbeadásakor.

Tizennégy szerződést biztosan fel kell bontani

A károsult gazdák most - legalább részben - éppen a Kehi vizsgálati eredményeiben bízhatnak, mert a hivatal azóta megállapította, hogy legalább 14 esetben fel kell bontani a korábban kötött hortobágyi földhaszonbérleti szerződéseket. A Kehi-vizsgálat eredményéről Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a parlamenti mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ellenőrző albizottsági ülésén.

A nemzeti park igazgatósága most dolgozik a szerződések felbontásán, majd újra megpályáztatja az érintett földeket - közölte az albizottsággal Nagy István. Tájékoztatása szerint a Kehi a múlt év januárja és júliusa közötti vizsgálatával 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait ellenőrizte. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékánál nem találta kifogást. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált - közölte az MTI.

Büntetőfeljelentés és korrupciógyanú nem volt

A Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásokon - fogalmazott az államtitkár. A Kehi-jelentés több megállapításával a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság nem értett egyet, és fenntartotta korábbi álláspontját. Véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között is, amelyet azonban már korábban tisztáztak.

Helyi gazdák ugyanakkor nehezményezik, hogy az FM és a Kehi "hónapokig vitatkozott eljárási részleteken", így új pályázatokat mostanáig nem lehetett kiírni. A legelő nélkül maradt termelők a közelmúltban több állatvédő szervezettől - például a Fehérkereszt Állatvédő Ligától - kértek segítséget, mert szerintük veszélybe kerülhet az állatok takarmányozása, ez pedig komoly elhullásokhoz vezethet, illetve emiatt az állományokat vágóhídra kellene küldeni.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?