Bár az adatok nem teljesen hasonlíthatók össze, a NAK információiból jól látszik, hogy a földforgalom jelentősen visszaesett Tolna megyében az új földszabályozás tavaly május elsejei hatályba lépése óta. A NAK Tolna megyei szervezete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy tavaly május 1-je óta a megyei elnökség 1144 termőföld-adásvételi szerződést bírált el, és küldött állásfoglalást a mezőgazdasági igazgatási szerv - a földhivatalok - számára. A Tolna megyei földhivatal adatai szerint viszont a földforgalmi törvény életbe lépését megelőző egy évben összesen 5342 termőföld-tulajdonjog átruházási szerződést nyújtottak be adásvétel, csere, ajándékozás jogcímen a megy földhivatalaihoz. Korábbi információk szerint az ország több megyéjében is hasonló visszaesés tapasztalható.

Az adásvételi szerződések kifüggesztésének 60 napos időtartama alatt 54 esetben, az összes szerződés 4,7 százalékában jelentkezett elővásárlásra jogosult - foglalta össze a tavaly május elseje utáni tapasztalatokat Hadházy Árpád, a NAK Tolna megyei elnöke. A települési kamarai agrárbizottságok az összes adásvétel 2,6 százalékában, 30 szerződés elbírálása során hoztak elutasító állásfoglalást. Az elutasító állásfoglalások ellen az érintettek 8 esetben éltek kifogással az illetékes helyi önkormányzat felé, a kifogások elbírálása során pedig az illetékes önkormányzat képviselő-testülete 3 esetben megváltoztatta, 5 esetben pedig helyben hagyta az elnökségi állásfoglalást.

A kifogások elbírálása során az illetékes önkormányzat képviselő-testülete egy esetben sem állapított meg jogsértést a NAK megyei elnökségének eljárása kapcsán - jegyezte meg az elnök. Véleménye szerint a földforgalom csökkenése részben a hosszabb adásvételi folyamattal magyarázható, mivel az esetleges jogorvoslatig - azaz a helyi képviselő-testülethez benyújtható kifogásig - öt hónap telik el.

A települési agrárbizottságok jellemzően a magas vételi ár, illetve a befektetési célú földvásárlás címén hoztak elutasító állásfoglalást. A magas ár megítélése településenként változhat - jegyezte meg, példaként említve, hogy az egyik elutasított szerződés esetében egy szőlőterületet 3,5 millió forintos áron értékesítettek volna a tolnai borvidéken, amit a települési agrárbizottság magasnak ítélt, de a helyi képviselő-testület elfogadhatónak tartott.

A szántóterületek jellemzően 1,2-1,8 millió forintért cseréltek gazdát, ami nem tér el a törvény hatályba lépése előtti árszinttől - ismertette Hadházy Árpád.