Kitörési ponttá válhatna az élelmiszeripar Magyarországon, az élelmiszer-terméklánc "gyenge láncszemeként" egyelőre mégis komoly korlátja agrárpotenciálunk magasabb szintű kihasználásának. Pedig az élelmiszeripar 2013 óta kiemelt stratégiai ágazat, és most készülnek azok a pályázati kiírások is, amelyek hosszú időre meghatározzák a fejlesztési irányvonalakat, lehetőségeket. Többet kellene beszélnünk az élelmiszeriparról.
Két évtizedes vesszőfutás
A legtöbb olvasó ismeri a hazai élelmiszeripar elmúlt két évtizedes vesszőfutásának történetét, a spirálban való lefelé csúszás körülményeit. Sirámok helyett a Takarékbank Agrár Központja előre kíván tekinteni, és a már körvonalazódó pozitív folyamatok felerősítésének lehetőségére, szükségességére igyekszik felhívni a figyelmet.
Az ágazati beruházások teljesítményértéke 2009 óta folyamatosan növekszik. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet előzetes adatai szerint tavaly már elérte (101 milliárd forintos értékkel) a 2007-ben megvalósult 99 milliárdos csúcsot. Tavaly az élelmiszeripar beruházásai jelentősen, mintegy 40 százalékkal haladták meg az előző évit.
A folyamat mögül két változási irányt kell kiemelni. Az egyik az, hogy újra növekszik a banki források szerepe a beruházások finanszírozásában, de arányuk még mindig alacsony, tavaly 9 százalékot képviselt. A beruházásokat az élelmiszer-feldolgozók háromnegyed részben saját forrásból finanszírozzák.
Az élelmiszeripari beruházások finanszírozásának eloszlása 2014-ben (AKI):
A másik, hogy - bár a járműberuházások értéke megduplázódott tavaly - a beruházások kétharmadát a gépek és berendezések adják. E beruházások értéke 51 százalékkal emelkedett 2014-ben.
Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari termelés az elmúlt években növekedésnek indult, továbbra is alatta van a 2002. évinek.
A 2013. évi megtorpanás után tavaly már közel 5 százalékkal, idén az első negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az élelmiszeripar termelésének volumenindexe.
Tavaly év végén az élelmiszeripar hitelállománya 19 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a teljes hitelállomány 5,6 százalékának felelt meg. Ekkor a devizahitelek aránya 41 százalékos volt.
Mit hozhat a jövő?
- Évtizedes küzdelmek után végre szemléletváltás történt, történik az ágazatban. A jelek szerint a terület túljutott a piacvesztés időszakán, hiszen növekszik a termelés, miközben a beruházási kedv is élénkül.
- Az alacsony tőkeerő és jövedelmezőség miatt a magyarországi élelmiszeripar kis- és közepes vállalkozásai támogatás nélkül csak a legritkább esetben tudnak fejleszteni, ezért döntő jelentőségű, milyen pályázatokat írnak ki. A támogatások most kialakuló feltételrendszere hosszú időre meghatározza az élelmiszeripar versenyképességének alakulását.
- A Takarékbank Agrár Központjának várakozásai szerint a 2014-es 2633 milliárd forintról 2020-ig 3100 milliárd forintra emelkedhet az élelmiszeripari termelés értéke, az ennek alapját képező mezőgazdasági termelés 19 százalékkal bővülhet az évtized végéig. A növekedés hajtóereje továbbra is az export maradhat, aránya az ágazat összesített árbevételében meghaladja a 40 százalékot. A prognózis szerint az önellátási szint 120 százalékáról 150 százalékra nő a kibocsátás, az élelmiszerek belföldi forgalmazásának 20 százalékos bővülése mellett. A legfontosabb élelmiszerekből a közvetlen értékesítés 25 százalékkal emelkedhet. A finanszírozási környezet javulása mellett a fogyasztói elkötelezettség erősödése valószínűsíthető.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ
