Az intenzív növénytermesztés miatt megnőtt a műtrágyák és a különböző vegyszerek használata, amely a sokszor nem megfelelő agrotechnológiával a talajállapot általános romlásához vezetett - jelentette ki Vajda Péter a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft. ügyvezető igazgatója a "Talajközpontú Termelés Konferenciája 2015" nevű közelmúltbeli szakmai rendezvényen, amelyet a cég a Fertilia Kft.-vel, az Axiállal, az agrárszektor.hu-val és több szakmai szervezettel együttműködve rendezett meg. A talaj a mezőgazdasági termelés és a földi élet szempontjából egyaránt fontos, ezért a tudatos talajműveléssel nem csak a maximumot hozhatjuk ki a szántóföldeinkből, hanem meg is védhetjük azok állapotát.
Manapság sokan foglalkoznak a problémával, viszont a megoldásokkal már kevesebben, pedig a talaj a legfontosabb tényező a hozamnövekedésben. Vajda Péter szerint az elmúlt tíz évben nem emelkedtek a termésátlagok Magyarországon, miközben a gazdák a költségvetésük jelentős részét vetőmagokra, gépekre és növényvédő szerekre fordítják. Ennek oka - többek között- a talajaink állapotának romlása.
Magyarország területének 80-85 százalékát mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, ezért a termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona - emelte ki Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Mivel a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a rosszul megválasztott talajművelési módszerrel rövid időn belül tönkre tehetjük egy akár több ezer éves folyamat eredményét is.
Ahhoz, hogy hazánkban hatékonyabban lehessen védeni a talajokat és a vizeket, több adatra lenne szükség azok állapotáról, a trágyakezelésről és a szervestrágya összetételéről. A talajromlás nem csupán Magyarországon, hanem Európában, sőt valamennyi kontinensen probléma, bár az államtitkár nem tartja visszafordíthatatlannak a folyamatot.
Az utóbbi években szélsőségessé vált az időjárás és új növény-egészségügyi kockázatok is megjelentek, amelyek befolyásolták a piaci árakat és a gazdálkodói jövedelmeket is. E negatív hatásokat a talaj vízgazdálkodásának javításával, talajkímélő gazdálkodással és víztakarékos művelési módokkal mérsékelhetjük. Magyarországon kevés mezőgazdasági területet öntöznek, ezért ötven milliárd forintot fordítanak öntözésfejlesztési beruházásokra 2020-ig.
Az államtitkár Magyarország tápanyagmérlegéről beszélve megjegyezte: a talaj nitrogén- és foszformérlege azt mutatja, hogy nagyobb mértékű tápanyag-visszapótlásra volna szükség. Európában viszont a nitrátok mezőgazdasági célú felhasználása, vagyis a szerves- és műtrágyázás jelenti a vízszennyezés egyik elsődleges forrását, így az uniós becslések szerint a felszíni vizekbe jutó nitrogén több mint 50 százaléka mezőgazdasági eredetű. Ezért több szervestrágyát kellene használni és optimalizálni kellene a trágyakezelést és a komposztálást is.
A talajok azonban nem csak a mezőgazdaság szempontjából fontosak. Michéli Erika, a Magyar Talajtani Társaság elnöke és a Szent István Egyetem egyetemi tanára szerint egy kanálnyi földben több mikroorganizmus van, mint ahány ember él a bolygón, ezért az élelmiszer- és biomassza-előállítás mellett a talajok jelentik a biodiverzitás alapját is. A talajok a táp- és hulladékanyagok körforgalmának színterei, és az elérhető édesvízkészletek jelentős része is a talajokban található.
A szakember szerint a magyar talajok tulajdonságai különlegesek, de az állapotuk nem jó. A felkészültség és a szakmai információk hiánya, illetve a nem megfelelő bánásmód egyaránt szerepet játszik abban, hogy mára ilyen helyzet alakult ki. A legfontosabb cél az lenne, hogy egyensúlyt találjunk a talajok használata és azok megőrzése között, ehhez pedig tudás és elérhető adat kell.
Itthon egyre többen ismerik fel a szaktudás és a legújabb kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának jelentőségét - jegyezte meg Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke. Az okszerű talajművelés alapvető feltétele a talaj nedvességtartalmának szabályozása, ehhez pedig tisztában kell lenni a veszteséget fokozó és a károkat enyhítő tényezőkkel.
A talajművelés hatására nő a lazultság, megváltozik a levegőellátottság és gyors gázcsere indul meg, így a növekvő oxigéntartalom intenzív mikrobiális tevékenységet vált ki. Ezért nem mindegy, milyen talajművelési rendszert választanak a gazdálkodók, ugyanis a különböző eljárások eltérően befolyásolják a talaj nedvességtartalmát. Gyuricza Csaba úgy véli, hogy modern talajművelő eszközökkel talajkímélő és -gyógyító hatást lehet elérni.
Szabó Gábor, az Axiál Kft. gépüzletágának termékmenedzsere szerint a talajművelő eszközök megválasztása mellett a módszer is fontos lehet. A forgatásos vagy forgatás nélküli talajművelés már hosszú ideje vitás kérdése a mezőgazdaságnak. A forgatásos talajművelés ugyanis a talajszerkezet romlásának egyik gyakori oka, mivel jelentős nedvességvesztést okoz. A forgatás nélküli művelés viszont kevésbé károsítja a talajszerkezetet és kevesebb energiát igényel.
A talajművelés esetleges hibáit megfelelő fajtaválasztással kell kompenzálni - jelentette ki Mesterházy Ákos a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A talajállapot romlásával elterjedtek ugyanis az olyan növény-egészségügyi problémák, mint például a fuzárium toxinok a kukoricában és a búzában. A helyzet súlyosságára utal, hogy a kereskedelem és a takarmányipar hazai és nemzetközi szinten is átállt a toxin alapú felvásárlásra. Nagyok a bajok az aratás utáni terménykezelésben, illetve a toxinszennyezés szinten tartásában, vagy csökkentésében is. Ezért rezisztens fajták választásával és a talajélet folyamatosságának fenntartásával lehetne védekezni a kórokozók ellen - emelte ki Mesterházy Ákos.
Simon Péter, a Fertilia Kft. ügyvezetője szerint a termőföld a legértékesebb termelőeszközünk, ezért a talajokról való gondolkodásmódunkon kell változtatni elsőként. A magyar föld minősége jó, de a talajállapot megőrzése, megóvása a magyar gazdáknak is feladata. Ez elsősorban úgy lenne lehetséges, ha a termelők olyan, a hatékonyságot előtérbe helyező műtrágya összetételeket választanának, amelyek a talaj- és a növény igénye alapján kerülnek összeállításra, így velük azokat a makro- mezo- és mikroelemet juttatjuk ki, amelyekre valóban szükség van. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a termőföld élő anyag, amelynek termékenységét több milliárdnyi élő organizmus okozza. E mikroorganizmusok mintegy hetven százaléka inaktív állapotban van, de a tevékenységük az úgynevezett talajaktivátorok segítségével fokozható. A talajaktivátorok alkalmazásával a talajélet dinamikusabbá válhat és javul a tápanyagok, illetve a műtrágyák felvehetősége is, mivel e szerek értékes táplálékforrást jelentenek a mikroorganizmusoknak. Ez azért is fontos, mert a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok közt a növény kezdeti sérülékeny szakaszában a növekedési erély biztosítása igazi túlélést jelenthet, ami persze a termésmennyiségben is megmutatkozik majd a folyamat végén - emelte ki.
