A friss emberi vizelet 95 százalékban vízből áll, a maradék 5 százalék pedig olyan vegyületekből, amelyek a növények számára hasznosítható tápanyagokat és mikrotápanyagokat, például nitrogént, foszfort, káliumot, karbamidot és kreatinint tartalmaznak – ebből indultak ki a University of Birmingham és a L'Institut Agro Montpellier kutatói, amikor a témával kapcsolatos kísérletekbe kezdtek egy spenótkultúrán.
Szuperhatékony módszer a műtrágyák helyett: ez működhet, mégse használja senki
Az Applied Soil Ecology című szakfolyóiratban közzétett eredmények szerint az egy évig tárolt vizelet még nagy mennyiségben alkalmazva is csak csekély hatással volt a talaj baktériumközösségére, és minimális változást okozott a talaj pH-értékében és sótartalmában. A kutatók azonban felfigyeltek arra is, hogy az emberi vizeletel való trágyázás a szintetikus műtrágyához képest megnövelte a nitrifikáló és denitrifikáló baktériumcsoportok relatív mennyiségét, ami arra utalhat, hogy a vizelettel történő trágyázás során több nitrogén-oxid kerülhet a légkörbe.
Kutatásunk rávilágít az emberi vizelet újrahasznosításában rejlő lehetőségekre a mezőgazdasági fenntarthatóság fokozása, valamint a szennyvizekkel kapcsolatos problémák és a szintetikus műtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében. A tárolt vizelet biztonságosan alkalmazható a növény-talaj rendszerben anélkül, hogy negatívan befolyásolná a talaj mikrobiomját
– nyilatkozott az eredményekről Manon Rumeau, a University of Birmingham kutatója, a tanulmány társszerzője.
Itt a megoldás a drága műtrágya helyett? Ez tényleg működhet a földeken
Bár az elképzelés elsőre furcsának tűnhet, az eredmények valóban fontos lépést jelenthetnek a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok felé. Az emberi vizelet alkalmazásával ugyanis csökkenthető lenne a szennyvíztisztító rendszerekre nehezedő teher és a szintetikus műtrágyák felhasználása is, ami hosszú távon eredményezheti a talaj és a vízkészletek szennyeződésének csökkenését.
