A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek - csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére - mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított - jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép - jelentette ki.

Idén 3,1 százalékkal nőtt az agrárexport mértéke, az árbevétel egyötödét a gabonafélék kivitele adta. Az új Vidékfejlesztési Program elfogadásával növelhetjük a versenyképességünket, ehhez viszont a feldolgozóipar volumenét is növelni kell, nem mindegy ugyanis hogy csupán nyersanyag-előállítók, vagy feldolgozott agrártermékeket exportáló mezőgazdasági ország vagyunk - mutatott rá Nagy István. A feldolgozottság mértéke viszont nem növelhető a termelők összefogása nélkül, erre pedig jó példa lehet a meggytermesztők idei együttműködése, amely miatt sehol sem csökkent 100 forint/kilogramm alá a meggy felvásárlási ára.

A pozitív változások mellett nem szabad elfeledkezni a tejágazat válságáról sem - hívta fel a figyelmet Jakab István. Az országban jelenleg mintegy 209 ezer tejelő tehén van, ebből 26 100 Hajdú-Bihar megyében, így a térséget súlyosan érintik a tejpiaci problémák. Nagy István úgy véli, a tejtermelők jelenleg a túlélésért küzdenek. A tejkvóta eltörlése és az orosz embargó miatt jelenleg úgy tűnik, mintha sok tej lenne a piacon, ezért a Vidékfejlesztési Programnak hosszú távú megoldást kell találnia a szektort sújtó válságra. Emellett nem maradhat el a tejfogyasztás országos népszerűsítése sem, jelenleg ugyanis a fogyasztók többsége nem fogyasztja az egykor népszerű terméket.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.