Alapvetően módosul az új Vidékfejlesztési Programban az állattenyésztési beruházási támogatások felhasználása, mivel most a versenyképesség javító fejlesztések kapják a fő hangsúlyt, míg a 2007-2013-as előző program a hatékonyságot kevésbé ösztönző trágyakezelési támogatásokra helyezte a hangsúlyt - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Lényeges változás az is, hogy az állattenyésztési fejlesztési források 80 százalékát az 1, 275 millió eurónál kisebb standard termelési értékű (STÉ) - kis- és közepes méretűnek számító - üzemek vehetik igénybe.
Az összesen 1300 milliárd forintnyi forrást tartalmazó VP-ben kifejezetten beruházási-fejlesztési célokra 75 milliárd forintot (242,1 millió eurót) vehetnek igénybe az állattartók. Ennek zömét versenyképesség-növelő technológiákra, energiahatékonyság-javításra és fiatal agrártermelők gazdaságainak megerősítésére fordíthatják, míg például trágyakezelésre jóval kisebb összeg - 5-6 milliárd forint - jut majd. A pályázatokon több más szempont mellett plusz pont jár azoknak, akik az ökológiai gazdálkodást vagy más minőségi rendszerhez való csatlakozást vállalják. A fejlesztési állattenyésztési pályázati felhívások nagy része még az idén megjelenik - húzta alá Mezei Dávid.
Az állattenyésztési fejlesztésekhez 40-50 százalékos alaptámogatási intenzitás társulhat, amely egyéni beruházásoknál nem haladhatja meg az 1,6 millió eurót. (Kollektív beruházásokra plusz 10 százalékpontos alaptámogatás, illetve maximum 3,2 millió eurós alaptámogatás járhat). Az állattartóknak az alaptámogatáson felül összeget saját erőből kell biztosítaniuk, de az alaptámogatás legfeljebb 10 százalékát kamattámogatásként is kérhetik, ha beruházásaikhoz hiteleket vesznek igénybe.
A VP kifejezett állattenyésztési támogatásként a 75 milliárd forintos fejlesztési összegen felül 18 milliárd forintot (57,5 millió eurót) szán a védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzésére, de az állattartást - közvetve vagy közvetlenül - több más intézkedésen keresztül is támogatja a VP - emelte ki a helyettes államtitkár. Így például az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban nemcsak almos-, hanem hígtrágyával is teljesíthető a szervestrágya-kihelyezési kötelezettség. Az állattenyésztők az akg mellett a Leader, az agrárinnovációs, a fiatal gazda, illetve a mezőgazdasági kisüzemi pályázatokon is részt vehetnek.
A tejtermelők a programban évi 8 milliárd forinthoz juthatnak állatjóléti támogatásként, amelyet 2020-ig megkaphatnak. E jogcím 2017-től megszűnt volna, így a hosszabbítás a tejszektor számára 2020-ig 32 milliárd forint pluszforrás jelent.
A többletkifizetések alapját az teremtette meg, hogy a kormány 2015-től elvonja az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú támogatásainak egy részét - pontosabban az alaptámogatást -, a felszabaduló összeget pedig a közvetlen kifizetésektől a vidékfejlesztési kasszába csoportosítja át - közölte Mezei Dávid. Korábbi nyilatkozatok szerint évi mintegy 20 milliárd forintos keretről van szó, amelyből a tejágazati állatjóléti támogatáson felül más - például öntözési - pályázatok is finanszírozhatók a VP-ben.
