Mindössze 580 forintos éves aranykoronánkénti díjat fizet a Simicska Lajos nagybefektető érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt., Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és Szombathelyi Tangazdaság Zrt. azokért az állami területekért, amelyeket az NFA-tól bérelnek - derül ki abból az interjúból, amelyet Purgai Ferenc, a vállalatokat összefogó Mezort Zrt. vezérigazgatója adott a Magyar Nemzetnek. A három agrárvállalat - a rét, legelő művelési ágba tartozó területekkel együtt - több mint 18 ezer hektárnyi állami földet bérel, amelyeket a 2001-es privatizációkor kaptak 50 éves használatba, így a bérleti idő 2051-ben jár le.
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái
Az 580 forintos aranykoronánkénti díj azt jelenti, hogy a Mezort-cégek az állami földekért jóval kevesebbet fizetnek a piaci díjaknál, amelyek aranykoronánként 1500-2000 forint közötti, illetve e felett összeget tesznek ki. A Mezort-csoport - derül ki az interjúból - 20-21 aranykoronás állami földeket bérel, így e területeket évi 11,6-12,18 ezer forintos hektáronkénti díjért használhatja. 1500-2000 forintos díjjal számolva viszont a díj hektáronként 30-40 ezer forint lenne, vagyis piaci alapon legalább háromszor többet tenne ki.
Mint ismert, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó agrárcégek állami földterületeit az első között hirdette meg nyilvános árverésekre az NFA. Purgai Ferenc szerint a 18 ezer hektárnyi bérelt földből eddig 14,4 ezer hektárt írtak ki, amely 80 százalékos aránynak felel meg. A licitek november 16-tól kezdődnek. A vezérigazgató ugyanakkor úgy vélte, hogy az 580 forintos aranykoronánkénti bérleti díj mellett az új földtulajdonosok a vásárláshoz felvett hitelek kamatait és törlesztő részleteit nem tudnák kifizetni.
Csakhogy Győrffy Balázs fideszes képviselő - aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is - a közelmúltban egy törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamenthez, amely lehető tenné, hogy a földtulajdonosok ezentúl 2-3 évente egyoldalú bérletidíj-növelést kezdeményezhessenek. A jogszabály-változtatás célja, hogy a bérlők piaci bérleti díjakat fizessenek a bérbeadóknak.
"Nem is tudom minősíteni, milyen az, ha egy szervezet nem a tagja érdekeit tartja szem előtt, hanem olyan magatartást folytat, hogy működését ellehetetlenítse" - fogalmazott a törvénymódosítási javaslat kapcsán Purgai Ferenc. Szerinte azonban a sarkalatos földforgalmi törvény végrehajtási jogszabályához beadott módosítás a Mezort-csoport agrárcégeit nem érintheti. A "feles" végrehajtási törvény ugyanis nem írhatja felül a kétharmados földforgalmi törvényt, amely viszont azt mondja ki, hogy a 2013. december 15. napján már létező haszonbérleti szerződések módosításánál a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. E jogértelmezés szerint a földtulajdonosoknak csak a 2013. december 15-e után kötött haszonbérleti szerződéseknél nyílna lehetőségük az egyoldalú bérletidíj-emelésekre, ha a Győrffy-féle módosítási javaslatot elfogadná a parlament.