Önt március elsején, az idei egységes elektronikus kérelembeadási időszak kezdete előtt egy hónappal nevezték ki az MVH élére, amikor a hivatal már több mint fél éve elnök nélkül működött. Milyen állapotú szervezet irányítását vette át?
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja voltam, mielőtt kineveztek a Hivatal elnökének. Új kihívást jelent számomra, hogy az oktatás területéről az államigazgatáshoz kerültem. Hivatalba lépésemkor az egyik célkitűzésem az volt, hogy az MVH-nál a jövőben a szakmaiságot jobban előtérbe helyezzük, és az előző időszakban jellemző, gyakran túlzott bürokratizmust csökkentsük, a gazdák tájékoztatására pedig nagyobb hangsúlyt fektessünk. A szervezet kétségtelenül megérezte, hogy több mint fél évig nem volt elnöke, és az azt megelőző időszak egyes lépései szintén árnyékot vetettek a Hivatal működésére. Már a kezdetektől azt vallom, hogy az MVH-nak a "tiszta kezek és bevarrt zsebek" elv alapján kell működnie, és munkatársaimtól is ezt várom el. Azt vallom, hogy a Hivatal, bár jogalkalmazó és végrehajtó szerv, mégis, ha a tapasztalatok azt mutatják, igenis bátran merjünk felszólalni, kezdeményezni, javaslatokat tenni. Mintegy 40 javaslatot tett az új vezetés fél év alatt a szervezet munkáját befolyásoló jogszabályok megváltoztatására. Emellett sorra látogatom a vidéki kirendeltségeket is, hogy első kézből kapjak tájékoztatást az ott élők problémáiról, javaslatairól.
Az elmúlt években nem volt egyértelműen pozitív az MVH megítélése a gazdálkodók körében. Mire vezethető ez vissza, és Ön szerint a hivatalnak milyen szervezetként kell működnie a jövőben?
Sokszor nagyon szankcióorientált és bürokratikus volt a rendszer, kevés volt a gazdálkodók ideje és lehetősége, hogy amennyiben elrontottak valamit, azt korrigálják. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk, és az elmúlt időszakban lépéseket is tettünk ennek érdekében. Többek között a hatékonyabb tájékoztatás céljából átalakítottuk az ügyfélszolgálatot, igyekeztünk csökkenteni az ügyintézési határidőket, a munkatársainknak képzéseket szerveztünk, az egységes kérelem benyújtási időszaka alatt folyamatos visszacsatolást küldtünk a gazdáknak. Ugyanakkor nem elég a gazdák szolgálatában működni, mindezt ügyfélbarát módon kell tenni.
A megelőző években a területalapú támogatásoknál fordult elő, hogy többen törvénysértő módon igyekeztek megszerezni az uniós támogatásokat. Mennyire ítéli kockázatosnak a ma működő kifizetési rendszert, és hogyan lehet tovább csökkenteni a visszaélési lehetőségeket?
Ahol emberek dolgoznak, ráadásul csaknem 1800-an, ott nem lehet kizárni a jogszabályoktól esetlegesen eltérő magatartást. Az új vezetés ugyanakkor mindent megtesz a visszaélések elkerülése érdekében. Egyértelművé tettük a kollegáknak, hogy működésünket a "tiszta kezek és bevarrt zsebek" elv vezérli. Átalakítottuk az informatikai rendszer felügyeletét, erősítettük és szigorítottuk a belső ellenőrzési rendszert, valamint az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket. A területalapú támogatásokban megjelenő volumenek, a 177 ezer körüli kérelem és több mint 1 millió parcella, magukban hordozzák a hanyagságból, illetve szándékosan jogosulatlan igényléseket. A mennyiségekből fakadóan ezek kiszűrése jelentős feladat. A területalapú támogatásoknál történő visszaélések megakadályozására 2013-tól a jogszerű földhasználat vizsgálatot kiterjesztettük a kockázatos igénylésekre, ugyanakkor pontosan a kiterjesztett jogszerű földhasználat vizsgálat tapasztalatai alapján jogszabály-módosítást kezdeményeztünk. Elmondható tehát, hogy a korábbi évek tapasztalatainak beépítése bizonyos szempontból szigorítást jelent, bizonyos szempontból pedig enyhítést is eredményezhet. Ezáltal pontosabbá, igazságosabbá teszi az ellenőrzési rendszert. Természetesen minden évben minden támogatásban előfordulnak részben vagy teljesen jogosulatlan igénylések, de ezek aránya az ellenőrzéseken keresztül történő reagálással felderítésre kerül. Fontos lehet a jövőre nézve, hogy az ellenőrzési rendszer már a 2013-ban kipattant ügyben is detektálta a jogosulatlan igénylések egy részét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az Európai Unió és a magyar hatóságok is szigorú eljárásrend szerint, folyamatosan ellenőrzik az MVH tevékenységét. Bízom benne, hogy a jövőben az MVH-ról már nem a kétes "ügyek", hanem csakis a tisztességesen működő, segítőkész, gazdabarát hivatal jut mindenkinek az eszébe.
Az idei év egyik legnagyobb eseménye az volt, hogy élessé vált az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen támogatási rendszere. Ez milyen kihívások elé állította az MVH-t?
A 2015-ös év az MVH történetének legnehezebb esztendeje. A 2014- 2020-as ciklus új költségvetési időszak az Európai Unióban, új agrár- és vidékfejlesztési támogatási programokkal. A legnagyobb kihívást a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjából adódó változások magyarországi adaptációja jelentette. Ehhez kellett igazítani a szervezet - mint kifizető ügynökség - működését. Ráadásul nagyon rövid idő állt rendelkezésre, mivel áprilistól elkezdődött az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Elmondhatom, hogy megfeszített munkával sikerült felkészülnünk mind a jogszabályalkotás, mind a képzés oldaláról. Átszerveztük a hivatalt, felkészítettük a dolgozókat az új és a korábbinál bonyolultabb támogatási rendszerrel kapcsolatos információszolgáltatásra, felhasználóbaráttá tettük az elektronikus benyújtási felületet. Az egységes kérelem benyújtásánál a gazdálkodókat olyan új informatikai rendszer kialakításával tudtuk segíteni, amely az előzőnél "ügyfélbarátabb", egyszerűbben kezelhető. Ezt nagyon fontosnak tartom, mivel egy bonyolult pályázati rendszerről van szó, minden eddiginél több jogcímmel. A kérelembenyújtás sikeresnek tekinthető, és egy új rendszernél ez nagy eredmény. Ehhez természetesen szükség volt a Földművelésügyi Minisztériumnak, az MVH-nak, az Agrárkamarának és maguknak a gazdálkodóknak az együttműködésére is. Most már az előlegfizetés időszakában vagyunk. Örömmel mondhatom, Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amely egyrészt október 16-án megkezdte a gazdák számára az előlegfizetést, másrészt él az akár 70 százalékos előlegfizetés lehetőségével az eddigi maximum 50 százalék helyett.
Az Európai Bizottság a nyáron elfogadta az új magyar Vidékfejlesztési Programot is, amelynek első pályázatai az ősszel jelentek meg, a Miniszterelnökség pedig összesen 32 új kiírás közzétételét tervezi december végéig. Hogyan készül fel az MVH a pályázatok befogadására és kezelésére?
Az MVH szorosan együttműködve a Miniszterelnökséggel a "Pályázat Előkészítő Munkacsoportokba" szakembereket delegál, akik a teljes munkafolyamatban részt vesznek. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatása kapcsán már megjelentek a pályázati felhívások, az MVH nagy energiát fektet abba, hogy a pályázatok benyújtására alkalmas elektronikus felület felhasználóbarát legyen, és a kérelmek gyors elbírálását lehetővé tevő ügyintézést segítő szoftverek is időben rendelkezésre álljanak.
Az interjú teljes verziója az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványunkban olvasható.