Egyhangú szavazással fogadta el a MOHOSZ választmánya tavaly december 18-án, hogy az idéntől az éves területi engedéllyel legfeljebb 100 olyan halat lehessen megtartani és hazavinni, amelyek horgászatát napi kifogható darabszám-korlátozás is szabályozza. Ide alapvetően az őshonos "nemeshalak" tartoznak, mint amilyen például a ponty, a márna, a süllő, a csuka vagy a harcsa stb.
A szigorítás tehát azt jelenti, hogy ezekből egy területi engedéllyel összesen legfeljebb 100 darabot lehet hazavinni évente, de természetesen be kell tartani a méret- és a napi darabszám-korlátozási szabályozást is. Ez utóbbi például meghatározza, hogy naponta maximum öt, darabszám-korlátozással védett halat lehet megtartani úgy, hogy egy-egy fajból legfeljebb három vihető el (vagyis például három ponty és két süllő). Ettől azonban az egyes hasznosítók hozhatnak szigorúbb előírásokat is: a Tisza-tavon például tavaly óta a 3+2-es napi kvóta 2+1 darabra csökkent és más nemeshal-korlátozásokat is életbe léptettek.
A 100 darabos maximális éves elviteli kvóta megállapításához nem kellett külön jogszabályi felhatalmazás, mert a MOHOSZ éppen azzal a lehetőséggel élt, hogy a hasznosítók az adott jogszabályi keretek között kialakíthatnak szigorúbb szabályozást is. Dérer István, a MOHOSZ elnökhelyettese az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a szövetség választmánya a 100 darabos kvóta bevezetését irányelvként fogadta el, így ezt a tagszervezeteknek, illetve azok tagegyesületeinek minden "MOHOSZ családba tartozó" horgászszervezeti kezelésű vízre kötelezően alkalmazniuk kell.
Márpedig az idén januártól ide sorolható szinte valamennyi állami tulajdonú nyilvántartott vízterület, mivel ezekre a Földművelésügyi Minisztériumtól a MOHOSZ kapta meg a hasznosítási jogot, amelyet úgynevezett alhaszonbérletként ad tovább tagszervezeteinek. Csaknem 700 vízterületről van szó, amelyek közé az összes jelentős horgászvíz besorolható. Ezeken tehát mindenhol az az új szabály lép érvénybe, hogy évente legfeljebb 100 olyan halat lehet elvinni, amely napi darabszám-korlátozás alá esik. Ez azonban nem mindenhol okoz jelentős változást, mivel a hasznosítók több vízterületen már korábban bevezettek ehhez hasonló, éves darabszám-korlátozásokat.
A szigorítást a közösségi és gazdasági racionalitás, illetve a vizek állami tulajdonú halállományának védelme indokolja - közölte Dérer István. Szerinte nem életszerű, hogy például valaki egy 8 ezer forintos éves dunai engedéllyel akár 400 kilogramm halat akarjon elvinni "saját fogyasztásra", amelynek piaci értéke kiskereskedelmi áron elérheti a 800 ezer forintot is.
Ezek szerint a szigorítás azok ellen irányul, akik szabályosan horgásznak, de túlságosan sok halat visznek "haza". (Most nem azokról van tehát szó, akik engedélyt sem váltanak, hanem rapsicként garázdálkodnak az állami vizeken). Tény azonban, hogy önmagában a darabszám-korlátozás nem akadályozhatja meg, hogy valaki - továbbra is szabályosan - nagy mennyiségű halat tartson meg és vigyen el. Négy kilogrammos átlagsúlyú pontyokból a 100 darabos éves kvóta mellett is összejön a fenti példában említett, 400 kilós éves mennyiség, akik pedig harcsára specializálják magukat, továbbra is sokkal nagyobb összsúlyt érhetnek el.
Általános horgászvélemény mindenesetre, hogy feketén értékesítik a halat azok, akik több százkilós, szabályos éves fogást tartanak meg. Nemigen akad ugyanis olyan család, amelyik egy év alatt ennyit fogyasztana el, bármennyire is szereti a halat. Ezt alátámaszthatja az is, hogy az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás 3-4 kilóra tehető, tehát egy négytagú család 12-16 kilót eszik meg évente. Ilyen országos átlagfogyasztás mellett kicsi az esélye annak is, hogy valaki több szászkiló halat "fekete értékesítés" helyett a rokonoknak vagy a szomszédoknak osztogasson el.
A MOHOSZ úgy látja, hogy a 100 darabos éves kvóta a több százezer horgász csupán 1-2 százalékát érintheti, mivel zömük eddig sem fogott, illetve tartott meg ennyi halat évente. Az általános szigorítás ráadásul csak ott számíthat újdonságnak, ahol eddig nem volt éves elviteli darabkorlátozás. Fontos tudni azt is, hogy a 100 darabos kvóta kifejezetten az éves területi jegyekhez kötődik, aki tehát több vízterületre vált jegyeket, elvileg annyiszor száz darab, napi darabszám-korlátozással érintett hal elvitelére válik jogosulttá.
A hasznosítók megteremthetik annak a lehetőségét is, hogy a horgászok éven belül is újabb területi jegyet válthassanak, ha 100 darabos éves kvótájuk betelne, vagyis ennyi halat már hazavittek. A választmányi irányelv azt írja elő, hogy a hasznosítóknak a MOHOSZ-hoz előzetesen írásban be kell jelenteniük, ha évi 100 darabnál több hal megtartását akarják engedélyezni saját vízterületükön. Ilyen igény azonban - közölte az elnökhelyettes - a közelmúltig nem érkezett.
