Csapdába esett az agrártárca irányítása alatt álló NFA azzal, hogy 2014-ben megvásárolt egy Magyarországon gazdálkodó, olasz állampolgár elől több mint 100 hektárnyi területet a Somogy megyei Lábodon. Manuel Rappo helyi termelő akkor a földekért korábbi híradások szerint összesen 135 millió forintot fizetett volna, de az NFA - élve úgynevezett elővásárlási jogával - a tulajdonos és az olasz vevő közti adásvételi szerződésben az ő helyébe lépett, és megvette előle a területet. Mint ismert, az állam az első helyen szerepel az elővásárlási rangsorban, így tulajdonképpen minden piacra kerülő területet megvásárolhatna, ha akarna.

A Földművelésügyi Minisztérium, illetve az NFA annak idején tulajdonképpen a Jobbik nyomására határozott arról, hogy a külföldi vevő elől megvásárolja a kérdéses lábodi földeket, vagyis állami tulajdonba veszi azokat. Tavaly ugyanakkor - miután a kormány földértékesítési akciót hirdetett - az a döntés született, hogy a megvett lábodi területeket is eladják. Az értékbecsléskor azonban a földalap szerint kiderült, hogy a földek nem érnek annyit, mint amennyiért korábban az olasz gazdálkodó megvette volna azokat, illetve amennyit a szerződéses feltételek kötelező átvállalása miatt az NFA is kénytelen volt fizetni.

Az értékbecslés eredményeként az NFA tavaly a korábbi vételárnál jóval alacsonyabb áron írta ki árverésekre az érintett lábodi földeket. Két helyrajzi számon egy 40,9 hektáros és egy 60 hektáros területet hirdettek meg. Az egész ügy pikantériája, hogy Manuel Rappo is licitálhatott, mivel külföldi állampolgárként is megfelelt a helyben lakó földműves minősítéshez szükséges kritériumoknak. Sőt, nem csak licitálhatott, hanem egy 53,15 millió, illetve egy 20 millió forintos ajánlattal mindkét területnél nyert is, így most sokkal olcsóbban, összesen 73 millió forintért vásárolhatná meg az eredetileg 135 millióért kiszemelt földeket.

Erre akkor nyílhatna módja, ha az állam és a közte létrejött adásvételi szerződés hatvan napos kifüggesztési ideje alatt más helyben lakó gazdálkodók nem jelzik, hogy élni kívánnak elővásárlási jogukkal. Ha viszont akadnak ilyen földművesek, az olasz vevő helyére lépve ők vásárolhatják meg a területeket.

Az NFA az agrárszektor.hu-val most azt közölte, hogy eddig a 40,9 hektáros földre kötött adásvételi szerződést Manuel Rappoval, mivel a másik elárverezett terület erdőrészlettel érintett, így arra csak az ingatlan megosztása után lehet megállapodást kötni. A 40,9 hektáros területre a szerződést tavaly december 31-én hozták tető alá, így a hatvan napos kifüggesztési idő idén február 29-én járt le.

A földalapkezelő tájékoztatása szerint a hatvan napos időszak alatt az ingatanra az illetékes jegyzőhöz érkezett elővásárlási nyilatkozat, amelyet harminc napon belül bírálnak el. A szervezet ugyanakkor arról egyelőre nem adott információt, hogy egy vagy több földműves magánszemély kíván-e élni elővásárlási jogával, illetve konkrétan ki(k) nyújtott(ak) be nyilatkozatot. A törvényi előírások szerint kiválasztott elővásárló neve azután minősülhet közérdekből nyilvános adatnak, ha vele a tényleges szerződést megkötötték. Amikortól viszont az adatok nyilvánossá válnak, a tulajdoni lapon a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban is bárki megnézheti az új vevő személyét - közölte az agrárszektor.hu-val az NFA.

Szinte biztosra vehető, hogy az ominózus lábodi földet helyben lakó magyar földműves(ek) venné(k) meg, így a terület magyar tulajdonban maradhat, ha a nyilatkozattevők valóban élhetnek elővásárlási jogukkal. Bár ki is lesz azonban a valódi vevő, az állam mindenképpen bukik az üzleten. Az elővásárlási jog gyakorlásakor ugyanis - más szerződéses feltételek mellett - a vételár nem módosulhat, vagyis ez esetben az új vevőnek a tavaly liciten kialakult árat kell majd átvállalnia és megfizetnie.