Az időjárási szélsőségeket a növények is nehezen viselik. A mínuszok nem jelentenének problémát, ha megfelelő vastagságú hótakaró mellett éri a növényeket. Ez ugyan nem mindenhol volt adott, de a tél nem tartott sokáig és szokatlanul enyhe volt. Február másodikán pedig megdőlt a minimum hőmérsékleti rekord is. Ekkor Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. A korábbi rekordot 1944-ben regisztrálták Budapest belterületén, akkor 8,6 fok volt. Február közepén a balkánon szinte már nyári idő volt, és melegből nálunk sem volt hiány.

Támadnak az állati kártevők?

Gyakran hangzik el egy-egy enyhe tél után, hogy a meleg téli hónapok miatt az állati kártevők jobban és nagyobb arányban telelnek át, és emiatt az állati kártevők nagyobb számú megjelenésére lehet számítani. A folyamatos esőzések miatt azonban könnyen lehet, hogy egyes kártevők telelőhelyei beáztak, vagy víz alá kerültek, így az ő túlélési esélyeik a meleg ellenére is romolhattak. A rágcsálóknál például nem áttelelésről beszélünk, mivel azok egyébként sem fagynának meg. Náluk általában a szaporodás áll meg a téli hideg hónapokra.

Most még kérdéses, hogy a melegebb tél hatására nagyobb lesz-e a populációjuk. A kártevők számát megjósolni ezért ma nehéz lenne, de az tény, hogy a meleg tél miatt tavasszal muszáj lesz sokkal jobban odafigyelni a károsítók jelenlétére és mennyiségére is.

Kullancsinvázió lehet az erdőkben

Az erdők sem kedvelik a megváltozott időjárást. A csapadékhiányt a fák is nehezen tűrik, míg az erdőpusztító kártevők esetleges áttelelése is komoly veszélyeket hordoz magában. Az erdőkben és úgy általában a természetben érdemes egyébként is résen lenni, hiszen a meleg tél hatására nemcsak a kártevőkből lesz több, hanem vérszívókból is. Például az utóbbi évek időjárásai kedveztek a kullancsok felszaporodásának is.

Hogyan teleltek az őszi vetések?

A január végén megindult enyhülés előtt kemény fagyok voltak hazánkban. A leghidegebb napokat január 4-5 és január 22-23-án mérték. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Mihálygergén január 23-án hajnalban mínusz 18,5 fokot mértek, amely együtt járt az akkor meglévő, néhány centiméteres ottani hótakaróval.

Azonban nem mindenhol voltak ilyen szerencsések a vetések, és főként a Duna-Tisza köze középső részén hótakaró nélkül érte akár a mínusz 15 foknál is erősebb fagy a növényeket. A hidegre talán egyik legérzékenyebb növényünk a káposztarepce, amelyet 231 ezer hektáron vetettek el tavaly a gazdálkodók. Őszi búzából 970 ezer, őszi árpából 227 ezer, triticaléból 109 ezer, rozsból 38 ezer, durumbúzából 21 ezer hektáron került vetőmag a földekbe, így az őszi vetésterület megközelítette az 1,6 millió hektárt.

Az idén újra támadott a belvíz

Január eleje is csapadékos volt, és ez februárban csak fokozódott. Januárban az Alföld nagy részén lehullott 40-60 mm csapadék hatására több helyen alakult ki belvíz. A legnagyobb belvízi elöntések Jász-Nagykun-Szolnok-, Békés- és Pest megyékben alakultak ki.

A februári csapadék csak tovább rontotta a helyzetet és olyan területek is belvizessé váltak, ahol ez januárban még nem jelentett problémát. Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy az ország túlnyomó részén február végére gyakorlatilag vízzel telítettek lettek a talajok.

A belvizek megelőzésében fontos szerepe lehet a megfelelő agrotechnikának, például az eketalp betegség elkerülésének. Ezt megfelelő mélységben elvégzett altalajlazítással lehet kiküszöbölni, ám a közelmúltban lehullott csapadékmennyiséggel szemben már a talajlazítás sem tudott segíteni. Így olyan területeken is áll a víz, ahol a talajművelést megfelelően végezték el.

Csúszó műtrágyázás, késlekedő vetés

A talajok vízzel telítettsége nemcsak a belvízzel elöntött részeken jelent problémát, hanem akár az egész tenyészidőszakra is kihathat akkor, ha a gazdálkodók nem tudják időben kiszórni a műtrágyát.

Vízzel telített talajra pedig nem szabad trágyát kijuttatni. Ám nemcsak a szabályozás jelenti a gátat, hiszen a felázott területeken a gépek szinte azonnal elakadtak volna. A műtrágyaszórást, ahol lehetett, már megkezdték vagy be is fejezték. Azok voltak szerencsések, akik eső előtt ki tudták juttatni a tápanyagot, hiszen ha szárazabb időszak következne a kiszórás után, akkor a hatóanyag nem tudna hasznosulni.

A talajok vízzel telítettsége nemcsak az őszi vetésű növények esetén okozhat gondot a későbbiekben, hanem a tavaszi vetésű növények magjai is később kerülhetnek földbe. A vetéshez megfelelő magágyat kell készíteni és a vízzel telített talajok megművelése nem lehetséges. Így több helyütt lehet késlekedésre számítani a tavaszi vetéseknél is.