Talajszárító hatásuk miatt kedvezők a böjti szelek a szántóföldi növénytermesztésben, mivel érzékelhetően csökken a belvízzel borított terület nagysága. A korábbi sok csapadék miatt eddig csak a nagyon korai vetések csúsztak.
A böjti szelek nemcsak a belvizes területeket csökkentik, mivel szárító hatásuk kedvező azoknál a talajoknál is, ahol ugyan nem látszik belvíz, de mégis nagy a nedvességtartalom - közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A víz a melegedés és a légmozgás miatt elpárolog, lehetővé téve a talaj felső rétegének megművelését. A gazdák így lezárhatják az őszi szántásokat, elsimíthatják a talajokat, előkészítve a vetésre.
Most csaknem 62 ezer hektár áll víz alatt
Ma 51,9 ezer hektáron van belvíz, amelyből vetés és szántó 24 ezer hektár - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) A legnagyobb elöntést, 15,5 ezer hektárt az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Most 11 vízügyi igazgatóság területén 50 belvízvédelmi szakaszon tartanak belvízvédelmi készültséget, amelyből 31 első, 19 pedig másodfokú. Országosan 147 szivattyútelep és 6 szállítható szivattyú működik. A szivattyúk naponta 4,2 millió vizet emelnek át. Az idén eddig 408 millió köbméter belvizet emeltek át, ez tíz Velencei tó mennyiségű víznek felel meg. Az aszályosabb időszakra gondolva a vízügyi igazgatóságok 58 belvíztározóban 46 millió köbméter belvizet tartanak vissza. A legnagyobb belvízi elöntés idén március 9-én volt, akkor 81 740 hektár volt víz alatt.
Ha az időjárás kedvező lesz, nem esik az eső és a szivattyúk is folyamatosan apasztják a belvizet, április elseje körül mindenhol megkezdődhet a vetés. A GOSZ elnöke úgy vélte, hogy eddig a nagyon korai vetések csúsztak, például a máké és a cukorrépáé, de mindez még behoztató .
A károk felmérése már elkezdődött. A kár azoknál a termelőknél nagy, ahol nagy volt a belvíz, de országosan még ígéretes lehet az év - mondta az elnök.
