Történelmi áttörés? - Ezzel hódíthatjuk meg Kínát

agrarszektor.hu
Csaknem 65 ezer euró értékű marhahús-szállítmányt juttattak el a közelmúltban Magyarországról Kínába, ezzel pedig hazánk lett az első olyan uniós tagállam, amely marhahúst exportálhat a távol-keleti országba. A Kínába irányuló exportunk az elmúlt tíz évben több mint ötszörösére nőtt, 2014-ben pedig rekordot döntve elérte a 2,16 milliárd dollárt. A sikeres kivitel hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar tejtermékek, és a feldolgozott sertés-, valamint baromfi hústermékek is megjelenhessenek a kínai piacon. A keleti nyitásról, az exportengedélyeztetés folyamatáról, valamint a kínai-magyar kereskedelem jövőjéről a Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH), a magyar sanghaji főkonzult, illetve az egyik, marhahúst exportáló cég tulajdonosát kérdeztük.

Horváth Levente, sanghaji főkonzul

Kína a magyar termékek meghatározó felvevőpiacává válhat az elkövetkező években, mivel a kínai kormány erőteljesen ösztönzi a külföldről - köztük egyre inkább - a közép-kelet-európai régióból importált árucikkek behozatalát. Emellett a magyar kormány által meghirdetett keleti és déli nyitás politikája összhangban van a kínai gazdasági selyemút és az úgynevezett "Egy út, egy övezet" elnevezésű kínai gazdaságpolitikai koncepcióval is.
Hazánk - méretéhez viszonyítva - kiemelt kereskedelmi partnere lehet Kínának, nemcsak a mindkét oldalon előremutató politikai és gazdasági kezdeményezések miatt, de a kínai társadalom is kedvező fejlődési irányt mutat: a kínai piac fizetőképessége, a tudatos fogyasztói magatartás, a jó minőségű és GMO-mentes élelmiszerek iránti kereslet rohamosan növekszik. A felsorolt trendek mindegyike kedvező a magyar termékek exportjára nézve.

Tavaly növekedésnek indult a magyar árukivitel, a külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme több mint ötszörösére nőtt novemberhez viszonyítva, és az elmúlt években Magyarország és Kína hatóságai egyre több termék esetében kötötték meg az úgynevezett hatósági protokollt, illetve egyre több magyar vállalat tudta magát sikeresen akkreditálni a kínai hatóságoknál.

A közelmúltban a marhahúsra is sikerült megkötni a szükséges engedélyeket, amely azért rendhagyó, mert a kínai fél kezdeményezte a folyamatot, gyorsított eljárás keretén belül. Így a protokoll szövegének egyeztetésével egyidejűleg megkezdődhetett a magyar vállalatok bevizsgálása.

A kínai piacon jelentős sikereket érhetnénk el a marhahússal, ebből a termékből ugyanis Kína egyre nagyobb importra szorul. Az áttörő sikerhez azonban megfelelő mennyiségű termékkínálatra lenne szükség, amely jelenleg még nem áll rendelkezésre.

2014 novembere óta fennállt az elvi lehetősége, hogy Magyarország fagyasztott marhát exportáljon Kínába, de ez egészen 2016 januárjáig nem történt meg. Ezért is értékeljük különösen nagy sikernek, hogy Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa megszervezte az első európai uniós fagyasztott marhaszállítmány tranzakcióját, amely már a kínai újév előtt prémiumcsomagolásban került fel Sanghaj és a környező székvárosok legelitebb üzleteinek polcaira.

A Kínába irányuló magyar marhahúsexport feltételeit rögzítő protokollt 2014. március 7-én már ellenjegyezték, majd 2014 novemberében - Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pekingi látogatásakor - aláírták. Egy protokoll aláírásának rendszerint 3-5 éves tárgyalási előzményei vannak, a fagyasztott marha esetében ez lerövidült.

A protokoll aláírása után a Kínai Igazolási és Engedélyezési Hivatal (CNCA) gyorsan auditálta, és akkreditálta az exportra jelentkezett magyar üzemeket. Az erről készített lista ezután felkerült a CNCA honlapjára, így további elvi akadálya már nem volt a magyar marhahús kínai exportjának.

A rendszerszintű, minisztériumok közötti megállapodások koordinációja Magyarország Pekingi Nagykövetségének hatáskörébe tartozik. Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának szerepe az elvi lehetőségek megteremtése után az volt, hogy megtalálja a megfelelő kínai vásárlót, összekapcsolja a magyar exportőrrel és megszervezze az első magyar fagyasztott marhahús szállítmány érkezését a sanghaji kikötőbe. A folyamat technikai részében, és a szállítás megszervezésében a Magyar Nemzeti Kereskedőház is kulcsfontosságú szerepet vállalt.

 A marhahúson kívül engedélyünk van az élő ló, a fagyasztott sertés, a nyúl, a kacsa- és a libahús kivitelére is. Jelenleg engedélyeztetés előtt állnak a tejtermékek, a fagyasztott baromfi (csirke és pulyka), a friss gyümölcsök (alma, szilva, barack, cseresznye), a kukorica és a repce. A felsorolt termékcsoportok közül a tejtermékek állnak a legközelebb az "áttöréshez". A kínai piacon a magyar borok is egyre sikeresebbek, amelyeket az utóbbi években növekvő borexport volumene is alátámaszt. 

Fontos kiviteli termékünk a fagyasztott sertéshús, amelyből már 2014 óta jelentős szállítmányok érkeznek Kínába. A mennyiség még tovább emelkedhet, ugyanis a magyar fagyasztott sertéshúskínálatban még jelentős potenciál van, az idei évben újabb két magyar vállalat is megkapta az exportengedélyt.

Úgy vélem, hogy a hazai élelmiszerexportnál kulcsfontosságú az átgondolt stratégia, a megfelelő importőr és értékesítési csatorna kiválasztása, a termék megfelelő árazása, pozícionálása, illetve a kapcsolódó fogyasztói és kereskedelmi marketing tevékenység.

Kun Gábor, vezérigazgató-helyettes, Magyar Nemzeti Kereskedőház

Kína az 1,3 milliárdos lakosságával egy hatalmas piacot jelent, volumenét tekintve pedig a világ legnagyobb gazdasága, és jelenleg Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, így komoly lehetőséget jelent a magyar cégeknek. A Kínába irányuló teljes exportunk tavaly meghaladta az 500 milliárd forintot, viszont egyes termékkategóriákban az árualapunk viszonylag korlátozott, így nekünk elsősorban a minőségi árukkal kell megjelennünk ezen a hatalmas piacon. Olyan kereskedelmi partnereket kell találnunk, akikkel hosszú távú együttműködést tudunk kötni, és Kínán belül inkább egy-egy régiót érdemes megcélozni, de a méreteiből fakadóan egy-egy kínai nagyváros is megfelelő célpiaccá válhat.

Nőtt az élelmiszeripari termékek exportja
A KSH adatai szerint a magyar termékek exportja 2010 és 2015 között több mint másfélszeresére, 318,6 milliárd forintról 502,1 milliárd forintra nőtt. Az agrárgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja is növekvő tendenciát mutat, 2015-ben elérte a 14,4 milliárd forintot, amely az elmúlt 5 évhez viszonyítva 2,9 százalékos növekedést jelent.

A közelmúltban a Keleti-nyitás stratégiájával összhangban, az MNKH közreműködésével valósult meg 12 tonna, 65 ezer euró értékű marhahús-szállítmány eljuttatása Kínába. Az ügylet kiemelt jelentőséggel bír, hiszen Magyarország az első uniós tagállam, amely sikeresen exportált marhahúst az országba. Ez a szállítmány hozzájárul a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, továbbá új termékkategóriák számára is utat nyithat.

Az engedélyek beszerzését széles körű összefogás tette lehetővé, számos állami intézmény, minisztérium, a külgazdasági attasé és a főkonzulátus együttműködésére volt szükség. Tudni kell, hogy az engedélyeztetési folyamat akár két-három évig is elhúzódhat, és első körben a két ország közötti engedélyeket kell megszerezni ahhoz, hogy az adott céget auditálja a kínai állam. A tényleges export csak ezután kezdődhet el.

 

Jelenleg tíz magyar cégnek van hússzállításhoz kapcsolódó exportengedélye, ezek közül pillanatnyilag három cég rendelkezik a marhahús szállítására vonatkozó eszközökkel, illetve engedélyekkel. Ezek az Tendon Húsipari Kft., a Mikofami Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., illetve a Bos-Taurus Hús-Tejtermelő Kft. 

A húsáruk közül - a marhahúson kívül - a fagyasztott sertésre, libára, kacsára és nyúlra van engedélyünk. Azt tudni kell, hogy a kínai piacra szánt hústermékek esetében nem mindig van szükség az egész állatra, nagyon sokszor csak bizonyos részekre van igény. Folyamatban van a tejre, és a gyümölcsökre vonatkozó exportengedélyek kiváltása is, az élő ló export pedig nemrég indult el. Ha ezekben is sikeresek tudunk lenni, akkor olyan piac nyílik meg, amelyen Magyarország kiemelkedően teljesíthet. 

A problémát leginkább az engedélyek beszerzése okozza, amely szintén költséges, bonyolult, hosszadalmas folyamat. De megvan a stratégiánk, vannak olyan kollégáink, akik folyamatosan monitorozzák, hogy melyek azok a termékek, amelyek esetében többletkínálat van az adott piacon, és ezeket kiajánlva próbáljuk feltérképezni, hogy a világ mely pontjain lehet ezekre kereslet.

A Kínába irányuló export esetében a teljes előkészítési folyamatban, és a tárgyalássorozatban részt vett a Magyar Nemzeti Kereskedőház. Nagy hozzáadott értéket jelentett, hogy a területért felelős kollégánk kínaiul is beszél, ráadásul ismeri a helyi kultúrát, üzleti szokásokat is, ennek köszönhetően a tárgyalásoknál könnyebben megérti a kínai fél álláspontját. A nyelvből és a távolságból fakadó akadályokat így tudtuk kiküszöbölni.

Általában minden új partnerünknél megvizsgáljuk, hogy az adott vállalkozásnak pontosan milyen szolgáltatásra van szüksége. Lehet, hogy első körben elegendő egy export-előkészítő tréningen részt vennie, vagy nemzetközi üzleti partnerkeresésben, esetleg célzott üzletember-találkozó szervezésben tudunk segíteni. Ez a cég méretétől, profiljától és céljaitól függ, de összességében a teljes exportfolyamat lebonyolításában részt tudunk venni, a vámpapírok kitöltésétől kezdve a tárgyaláson át a fordításig, tolmácsolásig. Egyedülálló és komplex szolgáltatáscsomagot nyújtunk. 

MTI Fotó: Marjai János 

Jelenleg közel 40 országban vagyunk jelen. Igyekszünk beazonosítani, hogy az adott piacnak milyen igényei vannak. Ez olyan értékes piaci információ, amelyhez nem minden magyar cég fér hozzá, mivel vagy nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával, vagy nincsenek kapcsolatai az adott országban, akiktől ezeket az információkat be tudná gyűjteni.Úgy vélem, hogy sokszor ez a kezdeti, első lépés a legnagyobb segítség, mert információk nélkül nagyon sokszor vakvágányra futhat valaki, sok pénzt fektethet be ott, ahol nem is biztos, hogy releváns a terméke, vagy a szolgáltatása. Vannak nagyobb cégek, amelyeknek megvannak a bejáratott rendszerei, vannak az adott országban kapcsolatai, de a kkv-k többségére nem ez a jellemző. 

Úgy vélem, hogy a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen az innováció és a szemléletváltás, mivel egyetlen piac sem egyszerű. Rengeteg olyan külső tényezőt kell számításba venni, amelyek miatt óriási a konkurenciaharc: minden ország a saját termékeit szeretné eladni. Ki kell használnunk azt, amiben tényleg jók vagyunk.

Most azt látjuk, hogy a magyar termékek mellett sokkal nagyobb a kereslet a szakértelemre, az úgynevezett know-how-ra, a szolgáltatásokra. A magyar szürkeállomány egyre keresettebb a világban, viszont ezt is úgy kell prezentálni, becsomagolni, mint egy terméket, amelyet értékesíthetünk.

 

Kovács Róbert, ügyvezető, tulajdonos, Tendon Kft.

Az orosz embargó, és a túlkínálattal küzdő európai piacok mellett minden új piaci nyitás jó lehetőség azoknak a vállalkozásoknak, akik ténylegesen készek bekerülni egy új piacra. A hagyományos európai országok mellett a jövőben nagy jelentősége lehet Kínának.
Azzal, hogy a kínai hatóság megadta a magyar exporthoz szükséges engedélyeket, elhárultak az adminisztratív akadályok. Az engedélyeztetés után csaknem egy évig tartó üzleti megbeszélések eredményeként tudtunk addig eljutni, hogy az első szállításra leszerződtünk.

A két alapvető kérdés - a minőség és az ár - pontosításán kívül nagy körültekintéssel kellett eljárni, hiszen a két ország közötti fizikai távolság, a közúti és a tengeri logisztika, valamint a fizetési kondíciók is jelentősen eltérőek az Európában megszokottól. Az egyeztetések 2014-ben kezdődtek meg, a kínai Karantén Hivatal többször is ellenőrizte a magyar állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóságok, és a vágóhidak munkáját is. Miután megfelelőnek ítélték a hazai viszonyokat, 2014 végén - a Tendon KFt.-vel együtt - három magyar üzem került fel a kínai hatóság listájára.

A megállapodás azt jelenti, hogy kicsontozott, fagyasztott marhahúst szállíthatunk Kínába, csontos marhahúst és belsőségeket nem.

Úgy vélem, hogy a magyar marhahús kínai bevezetéséhez feltétlenül szükség volt a megfelelő kormányzati és külügyminisztériumi előkészítésre, ugyanis tudjuk jól, hogy az európai vagy a világ marhahús termeléséhez viszonyítva nem mi vagyunk a meghatározók. Kínában a sertés és a baromfihús mellett a marhahúsfogyasztás alacsonynak mondható, egy főre vetítve évi 4-5 kilogramm körül alakul. Ez nagyságrendileg a hazai fogyasztással azonos. Ugyanakkor a közel 1,5 milliárd lakos fogyasztását tekintve a lehetőségek jók. Természetesen a nagy beszállítók - Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Argentína - mellett mi csak az igények töredékét tudjuk teljesíteni, ennek ellenére a magyar szállítóknak több lehetséges piaci réssel is érdemes számolniuk.

A kínai gasztronómia az egész világon elismert, ezért további termékekkel is megjelenhetnénk az országban. Azt gondolom, hogy van még egy sor olyan élelmiszer alapanyagunk, amelyek Európában nem bírnak nagy jelentőséggel (például a belsőségek), Kínában viszont komoly hagyományuk van a humán fogyasztásban.

A cikk megjelenését a Magyar Nemzeti Kereskedőház támogatta. 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?