A Somogy megyei Kéthely-Sáripusztán működő, tevékenységében az egész vertikumot felölő Hubertus Agráripari Bt. az elmúlt két évtized alatt Európában is egyedülálló szarvasmarha-tenyésztő vállalkozássá fejlődött. A "legelőtől az asztalig" itt nemcsak egy jól csengő szlogen, hiszen a takarmánynövény-termesztéstől egészen az élelmiszer-előállításig mindent magában foglal a cég tevékenysége. Saját éttermet is működtetnek, illetve a kereskedelmi láncokkal is együttműködnek annak érdekében, hogy fogyasztóikhoz eljuttassák prémium minőségű feldolgozott termékeiket.

Megvan a méret

Versenyképességükhöz nemcsak a vertikális szervezettség, de az olcsó földbérlet is hozzájárult. Az ágazatban köztudott, hogy a cég tulajdonosa a német Karl Friedrich Braun, aki a Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság 1992-es privatizációjakor 99 éves szerződést kötött az akkori Állami Vagyonügynökséggel több mint 7700 hektárnyi állami terület haszonbérletére 10 forintos éves hektáronkénti díjért, cserébe vállalta a lápos területek vízkormányzását, csatornáinak és műtárgyainak rendben tartását, az ehhez szükséges gépek és emberek folyamatos biztosítását. Kemény Gábor, a cég ügyvezető igazgatója ezt így kommentálja: 

A 2018-ban 1,4 milliárdos forgalmat elérő cégnek is megvannak a maga nehézségei, amit az is bizonyít, hogy nem minden évben nyereséges. A ma rendelkezésükre álló 8400 hektárból mintegy 2400 hektár a szántó, 2000 hektár a legelő, és még nagyjából ugyanekkora erdő is tartozik a céghez. Sok a lápos, nádas, vizenyős terület. A Hubertus Bt. alapvetően a marhatartásra összepontosít, ez adja az árbevételének felét. Mintegy 1500 kistestű húsmarha és szaporulata adja az állományt. A kilencvenes évek közepén vágtak bele Nagyberek legelőin az angus marha tenyésztésébe. Csaknem 20 év következetes tenyésztőmunkája kellett ahhoz, hogy szarvasmarha-állományuk, a fajtaátalakító keresztezés eredményeképpen, elérje a törzstenyészet státuszt - eleveníti fel a kezdeteket Kemény Gábor.

Igazi steakmarha

Az angus egy Skóciában nemesített marhafajta, ami kitűnő tulajdonságainak köszönhetően mára világfajtává vált. Tenyésztésében leginkább az angolszász igény, azaz a saját faggyújában sülő steakhús játszott szerepet. Korán eléri az ivarérettséget, már 13-15 hónapos korban tenyésztésbe vehető. A tehenek élőtömege viszonylag kicsi, 450-550 kg. Könnyen, nehézség nélkül ellenek, és extenzív körülmények között is jó a borjúnevelő képességük. Genetikailag szarvatlanok, amely tulajdonságot keresztezésekben is megbízhatóan örökítik. Nagyon jó eredményekkel, gazdaságosan hizlalhatók: ideális körülmények között átlagosan akár napi 1-1,1 kilogrammot is tudnak gyarapodni. Vágásuk ideálisan 20-22 hónapos korban, 600-700 kg súlyban történik.

Míg a tejelő tehenek a fejés révén naponta termelnek a gazdaságnak, a húsmarhának csak egyetlen produktuma van, a borjú. Egy húsmarhatartó gazdaságban ezért egyrészt az a cél, hogy egy tenyészállat után minél több borjú szülessen, másrészt az a feladat, hogy azokat gazdaságosan hizlalják fel. Kemény Gábor szerint éppen ezért a kapott támogatások (pl. hízóállat, anyatehén, bikavásárlás, tenyészállat-beállítás támogatása) fontos összetevői a gazdálkodásuknak, és őket is érzékenyen érintené ezek csökkentése vagy megvonása. 

Konyhakész és minőségi termék

Szakmai berkekben elfogadott tézis, hogy a hizlalást csak nagyobb egyedszámmal lehet gazdaságosan megoldani. A Hubertusnál ez viszonylag nagy volumenben történik, nincs versenytársuk a hazai piacon, de az ügyvezető szerint támogatás nélkül még ebben a méretben is reménytelen lenne a talpon maradásuk. A piacon a rendkívül alacsony költséggel előállított dél-amerikai, ausztrál vagy ír marhahússal kell versenybe szállniuk, az uniós támogatások a termelési költségek kiegyenlítését szolgálják. Pedig a Hubertus a piac legtöbb hazai szereplőjével szemben nem nyersanyagot termel, hanem a feldolgozással magasabb hozzáadott értékű terméket állít elő. Lábon csak a marhák harmada hagyja el az országot, a többit saját maguk dolgozzák fel és értékesítik hazai áruházláncoknak, éttermeknek, illetve felszolgálják saját konyhájukban, a Hubertus Hofban. 

- jegyzi meg a cégvezető. Szerinte a bázisalapú támogatások mellett a korszerű, versenyképes működés eléréséhez fontos a beruházások támogatása is. A cégnél utoljára 2014-ben technikai fejlesztésre, gépek vásárlására vettek igénybe pályázati forrást. A 2017-es állattartótelep-korszerűsítésre meghirdetett pályázatot az elhúzódó bírálat miatt visszaadták, és inkább saját erőből fejlesztettek. Kemény Gábor úgy látja, egy jól működő, eredményes tevékenységet végző vállalkozásnak a jelenlegi kedvező finanszírozási környezet, az alacsony kamatú források miatt nem érdemes, nem szabad várnia, ha bővítésre van szükség, mert az elmaradt haszon is komoly veszteséget jelent.

A cég húsfeldolgozó üzeme a hizlalóteleptől több száz kilométerre, Pásztón található. Jelenleg az állomány kétharmada kerül a pásztói üzembe, a maradék egyharmadot élőállatként értékesítik. Az állatokat egy zalai vágóhídon ölik le, majd a negyedtesteket szállítják az üzembe. Ez stratégiai lépés volt a cég részéről: a termelést vitték a piac közelébe, a vevőik 90 százaléka ugyanis a fővárosban található. Ez viszonylag kicsi célpiac, azonban gazdaságilag jól működik a modell. Bár lenne lehetősége a vállalkozásnak exportpiacokra is termelni, ők mégis azt a cégfilozófiát követik, hogy az itthon nevelt és feldolgozott marhákat a hazai piacon kínálják megvételre. Kemény Gábor szerint olyan minőséget kínálnak, amely felveszi a versenyt a brazil marhával, de esetükben biztosított a termék nyomon követhetősége is. Ez utóbbit a nemzetközileg akkreditált minőségirányítási rendszerük, az IFS garantálja, amellyel azt is meg tudják mondani, hogy az adott szelet hamburger melyik heti vágásukból származik.

A több évtizedes tenyésztői munka a Terra Pannonia termékcsalád prémium minőségű termékeiben csúcsosodik ki, amelyeket a Pásztói Húsüzemükben a legkorszerűbb technikai feltételek mellett állítanak elő. A kuriózumnak számító 21 napos száraz érlelés teszi lehetővé, hogy a húsok íze és zamata még tökéletesebb legyen. A cég a steak-jellegű húsokra specializálódott, amihez elsősorban üszőkből és az ivartalanított bikaborjakból származó húsokat használják, mert fogyasztói és konyhatechnológiai szempontból is magasabb értéket képviselnek a kedvezőbb márványozottságuk miatt.

Bár extenzív körülmények között viszonylag alacsony költséggel is lehet húsmarhát tartani, de az ügyvezető szerint ahhoz, hogy gazdaságilag is sikeresen végezze bárki ezt a tevékenységet, komoly tudásra és prémium végtermékre van szükség. Kemény Gábor szerint az elmúlt hónapokban is tapasztalható piaci áringadozás, amelynek eredményeként 5-10 százalékkal esett az élőállat átvételi ára, megerősíti őket abban, hogy a saját útjukat kell járni, azaz minél nagyobb hányadban fel kell dolgozni az alapanyagot. A kiskereskedelemben és az éttermekben ráadásul nem jelenik meg soha ilyen negatív tendencia az árakban - érvel az ügyvezető.

A cikket Tóth Krisztina, szabadúszó szakújságíró készítette. 

A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.